|
|
|
|
|
Hadd meséljek el egy történetet, egy igaz történetet,egy emberről aki meghatározó pont volt az életemben.
Te voltál az egyetlen aki, igazán kellet,
Te voltál a párja, hatalmas szívemnek,
Te voltál az a lány, akiért tűzbe mentem volna.
Te voltál Niki, bizony rólad szól a nóta.
Mond, hová sodródtunk? Mi vetett véget annak?
Hol van a varázsa annak a bizonyos napnak?
Ahol elkezdődőt minden, azt mondtam uncsi vagyok.
De te nevettél, úgy éreztem a felhők közt ragyogok,
Emlékszem rá este nyolc, a múzeum téren
Bevallom őszintén, hogy akkor nagyon féltem
Hogy milyenek tartasz? Vajon mi a véleményed?
Hogy már nagyon tetszel! Vajon, akkor is érzed?
De jót sétáltunk, oly boldog voltam veled,
Bár soha nem mondtam, de jó lett volna megfogni a kezed,
Néztem a szemed ,amelyben igaz csak egy szikra lobbant.
Tudtam te vagy, a boldog élet titka ,
Aztán egy szép napon nem feledem, igent mondtál nekem,
úgy döntöttél közös jövőt, építesz majd velem,
és csak pár hónap telt el, a neved bennem él,
Az a kicsi szikra, még mindig bennem ég,
A pillanat a perc, az az első mondat,
amit tőlem kaptál, valahogy így szólhat,
"Szeretnélek szeretni, add meg nekem fogd kezem,
Itt a kérdés felteszem, ...... jársz velem?"
Csak te voltál kit szeretem, csak te volták kit kerestem,
a neved el nem feledtem, még mindig itt él bennem,
Mert szeretni akarlak, ölelni akarlak ,
Csókolni akarlak, szívemből téged szavallak,
Csak te voltál kit szeretem, csak te volták kit kerestem,
a neved el nem feledtem, még mindig itt él bennem,
mert látlak még a napon, sodorj magaddal hagyom,
Te voltál a mindenem, és hiányzol de nagyon.
Persze voltak gondok, és sajnálok mindent,
Hogy nem találtad meg, azt a srácot itt bent,
Bevallom bűnös vagyok, és bocsánatot kérek,
Hogy a szívemmel nem tudtam, mást szeretni csakis téged,
Sajnálom, ha fájdalmad okozója voltam,
Sajnálom hogy szívemmel, szívedért harcoltam,
Sajnálom a vitákat, de tudtad, hogy azt érzem,
Hogy minden rossz szó után, órákig csak vérzem,
Teltek a hetek volt, hogy keveset láttalak,
de nem adtam fel, tudtam örökre akarlak,
Hidd el köszönetet mondok, a heti egy napért,
ami kárpótolt, akkor a másik hatért,
Gyorsan elrepült bizony, négy és fél hónap,
akkor megszakadt minden, így érezted jónak,
és bár tiszteletben tartom, azt mi ide vezetett,
De soha nem tudtam feledni, a két gyönyörű szemedet.
Refr:.
Csak te voltál kit szeretem, csak te volták kit kerestem,
a neved el nem feledtem, még mindig itt él bennem,
mert szeretni akarlak, ölelni akarlak ,
csókolni akarlak, szívemből téged szavallak,
Csak te voltál kit szeretem, csak te volták kit kerestem,
a neved el nem feledtem, még mindig itt él bennem,
mert látlak még a napon, sodorj magaddal hagyom,
Te voltál a mindenem, és hiányzol de nagyon.
Azt amit te adtál, nem kárpótolhatta semmi,
azóta vagyok magányos ,azóta vagyok ismét gyenge,
amióta elengedted a kezem.
Az első napunk ,oly csodásan telt el,
egy gyenge srác voltam, hatalmas szívvel,
De erőt adtál tudom, hogy felvállaljam magam,
hogy bátran oda álljak, kimondjam minden szavam,
Sokat veszekedtünk, mégis felhőtlen volt minden,
egy apró kis ín, azóta vérzik itt bent,
de mi bár nem nagy dolog ,de én csak azt okoltam,
hogy szerelmed óta ,szívem lángra nem lobban,
Szerettelek nézni, csak úgy csendesen ülve,
és bár tovább tudtam lépni, de a szívem kivan hűlve.
Nem szereti senki, úgy ahogy te senki sem,
nem dobban már többé, mióta nyomot hagytál csendesen,
Bár nem sűrűn mondtad, de tudtam hogy szeretsz,
most néz ránk, a zene után szépen elfeledsz,
Emlékez rám kérlek, ha csak egy csillag ragyog az égen,
az én leszek mert hát gondolok, a magányos estéken.
Csak te voltál kit szeretem, csak te voltál kit kerestem,
a neved el nem feledtem, még mindig itt él bennem,
mert szeretni akarlak, ölelni akarlak ,
csókolni akarlak, szívemből téged szavallak,
Csak te voltál kit szeretem, csak te voltál kit kerestem,
a neved el nem feledtem, még mindig itt él bennem,
mert látlak még a napon, sodorj magaddal hagyom,
te voltál a mindenem, és hiányzol de nagyon.
És azóta is hiányzol, bár soha nem mondtam el, de
nem tudtam túl tenni magam rajtad,
Csak egy dolgot szeretem volna, hogy boldog légy velem vagy nélkülem,
de mindig boldognak szerettelek volna látni.
Az Úton lenni boldogság című dokumentumfilm Földes László Hobo életművét dolgozza fel rendhagyó road movie formában.
A több mint egyéves forgatás során készült film archív felvételek és új anyagok segítségével rajzol portrét a Kossuth-díjas előadóról. A produkció február 13-án debütál a Dunán.
„Nem akartam az öreg rock and roll sztár
pozícióját megszerezni, és minden áron megtartani.
Még mindig újat akarok”
A Hobohoz kapcsolódó dalszövegek itt.
A filmről
Az Úton lenni boldogság című film Földes László Hobo dalszerző, énekes, előadó monumentális életművét mutatja be. A rendhagyó, mély érzelmekre ható road movie az archív felvételek mellett a zenész és az alkotók elmúlt időszakban megélt közös munkáját összegzi.
A film elsőként enged bepillantást abba a komplex, több mint egy éven át tartó forgatási folyamatba, amely Hobo életművét új művészi kontextusba is helyezi.
Portré és korszak
A Kossuth- és Petőfi Zenei Életmű-díjas Hobo a hazai zenei élet meghatározó alakja, a magyar rock- és bluestörténet egyik legismertebb zenekarának, a Hobo Blues Bandnek az alapítója. Leginkább közvetítőnek, mesélőnek tartja magát: olyan embernek, aki egész életében azt tehette, amit a legjobban szeretett – odaadással, kitartással, a konfliktusokat sem kerülve, sikerekkel és csalódásokkal együtt.
„A film nemcsak egy egyedi életutat rajzol fel, hanem az állandóan úton lévő közép-kelet-európai ember sorsát is megmutatja. Szabadságvágya, függetlensége, önállóságra törekvése folyamatosan összefonódott a magyarországi társadalmi, politikai és kulturális változásokkal. Persze iszonyú jó alap a zene, irdatlan az életmű, de közben ki tud bomlani egy másik dimenzió, egy magyar kultúrtörténeti tabló is. Ebben az életben rengeteg tragédia és szépség van, nekünk ezt kellett kibontanunk” – mondja Csáky Attila producer.
Forgatás – úton lenni szó szerint
A forgatás során a stáb elkísérte Hobót a 80. születésnapja alkalmából tartott Aréna koncertjére, forgott a kamera a fellépésein, a vidéki és határon túli turnékörútján, hogy végül egy igazán személyes, emberközeli, kulisszatitkokat és rengeteg archív felvételt bemutató film szülessen.
A művész saját szavaival
„Hobo, azaz csavargó vagyok ma is, állandóan úton vagyok. Ahonnan én jöttem, nem jött senki. Az én utamon előttem nem járt senki. Ma sem tudom, hová tartok, de úton lenni boldogság, megérkezni halál.”
Alkotói koncepció
A film alkotói – Szederkényi Olga rendező, Csáky Attila producer és Kőrösi András vezető operatőr – több mint 100 órányi új felvételt, valamint jelentős mennyiségű archív anyagot dolgoztak fel.
A road movie műfaja tudatos választás
A film szó szerint követi Hobót, miközben feltárja ars poeticáját, a „honnan jöttem” történetét, és reflektál arra a történelemre, amely formálta személyiségét és művészetét.
„A film olyan, mint ő: önazonos, semmiképp sem hamis. Hobo nem szorítható be semmilyen skatulyába, nem tartozik semmilyen kulturális szegmenshez, klikkhez, nem akar egy stílusból életművet építeni – ő mindezek összessége. Mi a filmben ezt a fajta hobóságot, ezt a szellemi úton levést akarjuk megmutatni.” – fogalmaz Csáky Attila.
Hobo „nincs helye mellébeszélésnek” hozzáállása a film nyelvében is megjelenik: tiszta, mély és komplex portré rajzolódik ki.
„A személyiségéhez igyekeztük adaptálni a film mesélési módját. Szabályok nélkül utazunk egy öntörvényű művésszel koncertről fellépésre, fellépésről koncertre, közben beszélgetünk inspirációról, emlékekről, tragédiákról, munkáról – de sosem veszítjük el a humorérzékünket. Óriási szerencse, hogy a legintimebb gondolataiba és környezetébe is beengedett minket. Filmünk talán példa arra is, hogy mit tehet egy ember, ha kilóg a sorból?” – mondja Szederkényi Olga rendező.
Az NFI támogatásával, a SanzonFilm és az MTVA koprodukciójában, a BLUESFILM gyártásában készült.
HOBO 80 – Úton lenni boldogság televíziós premier 2024. február 13-án 21:00-tól a Dunán.
A tévépremierhez kapcsolódva külön hangsúlyt kap az életmű zenei dimenziója is
A tavaly év végén meghirdetett dalpályázatra 28 pályamű érkezett Hobo legendás dalainak feldolgozásaival. A győztes Day By Day zenekar a film február 10-i díszbemutatóján veheti át a díját.
Alkotók
Producer: Csáky Attila
A MOZGÓ fesztivál igazgatója. Több történelmi és szerzői film producere, együttműködött többek között Bereményi Gézával, Koltai Lajossal, Mészáros Mártával, Rofusz Ferenccel és Tímár Péterrel. Legutóbbi munkái közé tartozik az Úri muri, megazisten!, jelenleg Térey János Káli holtak című művének adaptációján dolgozik.
Rendező: Szederkényi Olga
Díjnyertes dokumentumfilm-rendező. Az Úton lenni boldogság című filmet megelőző legutóbbi munkái: Böll közlegény megmentése (2023), Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája 1-2 (2018).
Vezető operatőr: Kőrösi András
Vezetőoperatőrként az volt a feladata, hogy egységes képi világot teremtsen Hobo rendkívül színes és gazdag életpályájának. Témaérzékenyen fényképezve a jelent, megőrizve annak dinamizmusát, zeneiségét, érzelmeit és költészetét.
Vágó: Borbély Viktor
Az elmúlt 27 év legkomolyabb vágói kihívását jelentette számára a film elkészítése, hiszen hatalmas mennyiségű nyersanyagot kellett feldolgoznia: több száz óra forgatott anyagot, és közel 100 órányi archív felvételt.
Zenei rendező: Madarász Gábor
Gitáros, dalszerző, filmzeneszerző, aki dolgozott többek között Rúzsa Magdival, Kovács Ákossal, Somló Tamással, Dés Lászlóval, Presser Gáborral, Wolf Katival. 20 évig volt a reklámszakmában, mint zenei producer, és számos mozifilm zenéjét szerezte.
