|
|
|
| Előadó: | Kincskereső kisködmön musical - Harlekin Színház |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Messzi: Küsmödi kincsesbarlangjáról súgdos a kinti világ!
Matókné: Vén szeleburdi, hagyja a Gergőt! Ez csak üres csacsiság!
Messzi: Nem csacsiság ez, hajtson a szóra! Küsmödi kincseken ül!
Matókné: Akkor igaz csak, hogyha ki gazdag, holnap a jégre kerül!
Egy nyári hajnalon felébredsz angyalom,
S a kisszobában felsír egy baba.
Akkor majd elhiszed, ha lesz még jószived:
Te magad lettél kincs: édesapa!
Messzi: Nemcsak apának lenni kiváltság!
Jól jön a zsáknyi vagyon!
Matókné: Hagyja a kölyköt! Mért noszogatja?
Higgye meg: úgyse hagyom!
Messzi: Egy téli hajnalon, a frissen hullt havon
Szemedbe ötlik valami csillogás.
Te gyorsan felkapod, áldod a vén Napot;
Egy aranyrög lesz ott, ez nem vitás!
Mné: Nem bírom, hagyja már! Messzi: Csodás ruhát veszel!
Mit képzel, vén szamár? Hatalmas úr leszel,
Miért butítja ezt a kisfiút? Ki messzi birtokokra elkerül.
A munka boldogít csak, Ha bármit megkivánsz ott,
De bármi tántoríthat, Pipát vagy óraláncot,
A szív segít, ha másutt nincs kiút! Az óhajod hamar beteljesül!
Együtt: Ha minden hajnalon, eszedbejut dalom,
A kincs előbb-utóbb megérkezik!
Becsüld meg rendesen, ha majdan itt leszen:
Nagyobb ajándok úgyse létezik!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
