|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Hunok mantrája |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 5:29 |
| Szövegírók: |
Szepesi Zsolt Kőházy Ferenc |
|
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | romantikus, szerelmes [+] |
Láttam a szemedben, a mai napig ott van
Az a huncut mosoly, köszöni, jól van
Az emlékek táncolnak, tiéd enyémmel
FankaDeli a pillangós mellvérttel
Térdelek előtted, leteszem dárdám
Régóta vártalak, talán te is vártál
A remény halott, tettel vágtam torkát
Akár a cigányok, dobtam a kottát
Nekik a zene, nekem szöveg szívemben
Meguntam a sírást, szűrét kitettem
Az utcák jól tudják, mi volt az álmom
A másik felem végre megtalálnom
Egész akartam lenni egész életemben
Soha nem láttam, de hittem a végtelenben
Mióta ismerlek, megismertem magam
Ez már nem pocsolya, ez már a tavam
Hattyúkkal, kacsákkal, lótuszvirággal
Jól érzem magam együtt minden hibámmal
Te vagy az igazi, Isten megüzente
A futár itt maradt, az ő neve Zente
Köszönöm neked az összes pillanatot
Már majdnem mentem, de mégis itt maradok
Ilyen az élet, minden rajtad múlik
Mély a szakadék, de Feri ugrik
És te vele ugrasz, szorítom a kezed
Ez a szabadság, veled mindent lehet
A sejkek és bárók koldusok nálam
Mert két lábon járó gyémántot találtam
Pajkos vigyorod eléri a felhőket
Hála neked, Istenem, nem lettünk felnőttek
Húzom a hajad, menekülj kislány!
Remeg a lábam, már megint úgy néz rám
Ha meghalnék holnap, boldogan tenném
Sokáig élni csak veled szeretném
Ráncos kézzel ülni a gangon
Az unokák hangját már előre hallom
Levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy halld
Másnak nem írok szerelmes dalt
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy lásd
Soha többé nem csókolok mást
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy tudd
Minden vágyam csak feléd fut
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy értsd
Ott vaj a lelkem, hol szíved a kés
Száz kiló lettem, de szellemem száll
Egy törvényt ismer, hogy nincsen szabály
Veled nevetek vagy te nevetsz velem?
Hát néha nem tudom, melyik a saját felem
A pálinka helyett már szavaid kortyolom
Eddig lakásom volt, mára lett otthonom
Ahogy Jézus mondta: egyetlen mustármag
Ha jó helyre esik, óriás nagy fát ad
Nem gondolok előre sem pedig hátra
Ki a jelenben él, az soha nem kerül pácba
Mi volt vagy mi lesz, ne rágd magad rajta
A boldogság elbújt, ott van a mostba'
Köszönöm neked, hogy meg tudom köszönni
Utánzat helyett a valódit becsülni
A másik felem lett a feleségem
Lehet csodálod, de nem az Istent kérem
Nem rajta múlik, hanem csak is rajtam
Mindig azt kaptam, amit akartam
Ha tisztelem a mát, akkor lesz még holnap
A többiek meg egymás után válnak
A hétköznap nehéz, kemény a lecke
A társat meglátni egy fáradt emberbe'
Te vagy a kis kifli, én meg a nagy
Minél többet adsz, annál több marad
Ha mások láthatnák, ahogyan élünk
Hogy mindent megkaptunk, mert semmit se kértünk
Ennyi a trükk, egyszerű a játék
Minden pillanat édes ajándék
Apró gyümölcsöt szül a szerelem
Tükörbe nézek, ha látom a gyermekem
Türelmetlen, akár az apja volt
Ezért a nyugalom mindig eliszkolt
Köszönöm, hogy van időm magamra
Köszönöm, hogy így szállok magasba
Köszönöm, hogy álmomat élhetem
Így ér a vég el, vagy a végtelen
Levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy halld
Másnak nem írok szerelmes dalt
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy lásd
Soha többé nem csókolok mást
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy tudd
Minden vágyam csak feléd fut
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy értsd
Ott vaj a lelkem, hol szíved a kés
Ez egy levél... ez egy levél...
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy halld
Másnak nem írok szerelmes dalt
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy lásd
Soha többé nem csókolok mást
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy tudd
Minden vágyam csak feléd fut
Ez egy levél fehér papíron, vörös betűkkel
Szívembe mártom a tollam, ne tűnj el
Ezt még szeretném, hogy értsd
Ott vaj a lelkem, hol szíved a kés
Ez egy levél...
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
