|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ölelj meg nagyon és fojtsd meg a magányom
Írd át a szabályom, szeretet hiányom
Búj mellém, kérlek, igen így jó lesz
Át akarlak ölelni, nincsen szó, nesz
Ami hiányzik az arcomról, az pedig a csókod
Hiányzik a mosolyod, mikor mondok neked bókot
Mondok neked mesét, gyere, kérlek, búj hozzám
Nem kell az, hogy kérjed, az álmodat is én hoznám
Olvasd el a múltam, ott van egy könyvbe zárva
Dübörög a szívem, a könnyemet lerázza
Az arcomról, amit elrejt most a naplóm
Nagyon fájt és égetett, ott hever a padlón
Minden lapja súlyos és kemény, mint a szikla
Kihalt bennem minden, de te lettél a szikra
Ez egy utolsó lépés, ez egy utolsó lélegzet
Egy utolsó búcsú a múlt ezzel is végezhet
Egy utolsó pillantás egy kihűlt üres ölelés
Téged elveszteni, hát számomra ez nem kevés
Az utolsó könnycsepp én vagyok a szemedben
Az utolsó dobbanás, te voltál a szívemben
Behunyom a szemem és beszélgetek hozzád
Nem haragszom akkor sem, ha az örök álmot hoznád
Refrén.
Fényes kis csillagom, gyere le értem
Bár hogy ha nem jössz, azt is megértem
Fényes kis csillagom, eltakar az éjszaka
Gyere le értem, vigyél haza
Fényes kis csillagom, várlak téged
Bár ezt nem kérted, remélem megérted
Fényes kis csillagom érted élek
Nem akarok aludni, nélküled félek
Látod, ott van a naplóm, ott van a padlón
Nem kell, hogy kopogj, csak lépj be az ajtón
Nélküled nem jó, számolom napjaim
Átázott könnyemnek nyoma a lapjain
Leírnám balladám, hallanám, várhatom
Ha akarod, hát nézd meg, láthatod a bánatom
Dallamot játszik a szívemen a zongorám
Akkor is, ha nem vagy itt, kérlek, gondolj rám
Ha látod, hogy én mennék, kérlek, ne engedj
Emlékeztess arra, hogy nélküled ez nem megy
Hogy nélküled nincs élet, hogy nélküled félek
Hogy nélküled meghaltam, hogy nélküled nem élek
Hazudd kérlek azt, hogy mindent megbocsájtasz
Véget ért az álom és innen elbocsájtasz
Hazudd kérlek azt, hogy mindent elfelejtünk
Felvirrad egy új nap és mindent újra kezdünk
Hazudd azt kérlek, hogy elmúlik a fájdalom
Magam ki nem állhatom, az életem egy szánalom
Hazudd kérlek azt, hogy a jövőm veled kezdődik
Hazudd kérlek azt, hogy a szívverésem érződik
Teljesítsd, mit kívánok, ez az utolsó ne törj meg
Én, átkarollak szorosan és azt súgom, hogy ölj meg
Refrén.
Fényes kis csillagom, gyere le értem
Bár hogy ha nem jössz, azt is megértem
Fényes kis csillagom, eltakar az éjszaka
Gyere le értem, vigyél haza
Fényes kis csillagom, várlak téged
Bár ezt nem kérted, remélem megérted
Fényes kis csillagom érted élek
Nem akarok aludni, nélküled félek
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
