|
|
|
| Előadó: | Nem |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Nemzeti rock |
| Címkék: | Keressük! |
Messze földön jártam ott,
Hol a virág másképp csillogott.
Szemében ott volt a csillogás,
Úgy láttam, minden más!
Nem volt fény, nem volt út,
Szeméből igazság könnye hull.
Mi magyar volt, most nem magyar,
De az lesz most, az is marad!
Szemében nem volt félelem,
De látszott rajta a gyötrelem.
Két öklét felém tartotta,
Ez nem lessz más Haza!
Akkor ott megfogadtuk,
Amíg élünk harcolunk.
Azóta megy, s ha kell öl,
De milyénk lesz: Székely Föld!
Azóta eltelt néhány év,
Nem adtuk fell semmiképp.
Mit tehetek, megteszem,
Nincs bennem már félelem!
Ahogy a nappal, éjszakára vált,
Seregünk vállvetve áll.
Telnek, múlnak a nappalok,
Csendben szólnak a harangok.
Megfakult bennem régi kép,
Életben tart, ennyi még.
De minket össze köt a sors,
Nem enged el, magához folyt!
Nem felejtem el barátom,
Mit ígértünk, azon nyáron.
Nem adjuk fel, mert nem lehet,
De hoz még a jövő szépeket.
Messze földön jártam ott,
Hol a virág másképp csillogott.
Szemében ott volt a csillogás,
Úgy láttam, minden más!
Nem volt fény, nem volt út,
Szeméből igazság könnye hull.
Mi magyar volt, most nem magyar,
De az lesz most, az is marad!
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
