|
|
|
| Előadó: | Kreck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
intro:
Mit keresel itt?
Nézeteltérésem támadt egy virággal...
Ha csak az embereket nézzük, ez egy óriási szemétdomb
De maradt a szívembe', ahhoz már elég volt
Hogy tudja mit követni, ne kallódjak a selejttel
Megmentenélek, ha hagynád, mert nem ereszt el
Az, amit látok, az utcán bőgök miattad
Az, hogy velem mi lesz, nem érdekel, mert tudom, itt vannak
Akikre lehet alapozni és nem ellenségei a világnak
Őket nem kell félteni semmitől, és köszönöm annak, aki megértett
Aki a valóságot mondta és nem dőlt be a meséknek
Ha lökdösnek hátulról, még szép, hogy rohannál
Ne az évekkel játszunk, semmit nem ér a korhatár
Az indok, a kifogás nem állja meg a helyét
Ezt te is megérzed majd, a harag csak egy kellék
Te kidobtad, nem kell, mert aki lettél, az nem te vagy
Addig rakok a tűzre, amíg a sok emlék meg nem fagy
Mert rossz látni, hogy velük elvesztél, féltelek
Ez az igazság, semmi értelme, hogy kérkedjek
A biztonság, a tisztaság kihúz a sáros káoszból
Jó, ha tudod, valaki törött szívvel rád gondol
A boldogságért teszek, nincs kedvem már hazudni
Akivel álmodtam ébren, azt nem hagyom elaludni
A szabályokat felrúgom, ha egyáltalán léteznek
Mert veled szerettem igazán az életet
A boldogságért teszek, nincs kedvem már hazudni
Akivel álmodtam ébren, azt nem hagyom elaludni
A szabályokat felrúgom, ha egyáltalán léteznek
Mert veled szerettem igazán az életet
A szemedben láttam, ahogy folytak a könnyeid
Hogy a lelked azt súgta, biztos nem könnyebb így
De felülírta az eszméd, mert nem volt kőből
A részletekben ne vessz el, mert soha nem győzöl
Itt nincsen véletlen, és lehet te ezt nem érzed
De pont azért, mert amíg nem éled meg, nem érted
Mástól, amit kapnál, hidd el, nem tennéd zsebre
Én megtehetném nagyba, mégis ezt kapod helyette
A sok vita bőven kiváltotta a hatását
Annyit ért, mintha a betonon kapálnánk
Én nem törődöm ezzel és kérlek, hogy te se tedd
Ne csapd be magad azzal, hogy az életed nem szeretted
A fészek még megvan, ahol értékeltek téged
Ha összeforrtak szárnyaid, szállj vissza kérlek
A boldogságért teszek, nincs kedvem már hazudni
Akivel álmodtam ébren, azt nem hagyom elaludni
A szabályokat felrúgom, ha egyáltalán léteznek
Mert veled szerettem igazán az életet
A boldogságért teszek, nincs kedvem már hazudni
Akivel álmodtam ébren, azt nem hagyom elaludni
A szabályokat felrúgom, ha egyáltalán léteznek
Mert veled szerettem igazán az életet
A könnyek, mint az eső, úgy mosták arcunkat
Öleltük egymást, kár, hogy nem láttuk magunkat
Az utolsó éjszaka döfés volt a szívembe
Nem tudtam mi lesz, nem éreztem a hitem se
Így, hogy lehet vége, erre nincs is magyarázat
Ne nevess ki, hiszen ebben nincs semmi alázat
Én őszintén tettem és sok mindent megbántam
Tükörbe néztem és újra felmásztam
Javítottam hibáim, álltam seregem élére
Most úgy vigyáznék rád, mint a szemem fényére
Egyedül úgysem megy, ezt a mai napig gondolom
Ezt dobta a gép és sajnos te voltál pont soron
Én remélem, hogy egyszer majd nem fogsz menekülni
Mert jobb lenne egy Fantával ott a padon ülni
Köszönöm, hogy itt voltál, szebbnek láttam a világot
És hiszem, hogy jó helyre dobtad be azt a virágot
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
