dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Bródy János: Ne szólj hozzám

Bródy János - Ne szólj hozzám

off off off off off
Hang nélkül
Előadó: Bródy János
Album: Hang nélkül
Megjelenés: 1994
Hossz: 4:11
Szövegírók: Bródy János
Zeneszerzők: Bródy János
Kiadó: Hungaroton-Gong Kft.
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 4631 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Ne szólj hozzám

Csak csendben, csak halkan
hogy senki meg ne hallja
csak csendben, csak halkan
hogy ne hallja senki sem

Mint kisdobos még azt tanultam
hogy hazudni nem szabad
De betörik a fejed, ha igazat mondsz
hát ahhoz tartsd magad, hogy

Ne szólj szám és nem fáj a fejem
hisz bolond, ki sokat beszél
Hazudni bűn, de hallgatni
aranyat ér

De fegyelmezetlen voltam én
és hallgatni képtelen
Végül büntetésül százszor
leíratták velem, hogy

Ne szólj szám és nem fáj a fejem
hisz bolond, ki sokat beszél
Hazudni bűn, de hallgatni
aranyat ér

Anyám így szólt: Kisfiam
hát inkább zenész legyél
A gitár húrja nem hazudik
és ki tudja, miről beszél, hát

Fogd be a szád, ha nem fáj a fejed
hisz bolond, ki sokat beszél
A kezed járjon, ne a szád
az mindig többet ér

(Így kezdtem gyakorolni)

És kijártam én az iskolákat
a legfelső fokon
nincs baj velem, bár azt mondják
hogy néha sokat iszom, de

Ne szólj szám és nem fáj a fejem
hisz bolond, ki sokat beszél
Hazudni bűn, de hallgatni
aranyat ér

Az igazságot hát ne tőlem kérd
gondold meg magad
hisz mindenkinek bevésődött
mélyen a tudat alatt, hogy

Ne szólj szám és nem fáj a fejem
hisz bolond, ki sokat beszél
Hazudni bűn, de hallgatni
aranyat ér

Hát ne szólj szám és nem fáj a fejem
hisz bolond, ki sokat beszél
Csak arra figyelj, vétkesek közt
cinkos ne legyél

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

PIM70: A tárgyak társasága – írók gyűjteményei a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór sétapálcáitól Lázár Ervin nyakkendőgyűjteményéig


Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?


A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.


A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.




A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.




A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.




A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.


A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.


Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.




A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.


A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.


A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM


Fotók: PIM