|
|
|
| Előadó: | Bartha Ákos Dannona |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bartha Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.
Ő adja a szelet, a reggelt
Ő segít amikor lépnél egy lépcsővel feljebb.
Ő tartja a lelket, és adja hangot
Ő adja az estet, na meg a folyópartot,
ahol csak a tükörképem tudja mit tettem.
Szeretet min fekszem, és csend amit lélegzem.
Megfordul a hang, engem felemel most a szó.
Vállamon a keze minden jó ha a vége jó.
Vers1.
A hold ami egyedül velem száll.
Szavad falakon átjár, álmomban rám talál.
Lélek mi alszik mégis szabadon száll.
Válasz mi megfolyt, de mégis rám vár.
Élj máskor hisz a felelős épp nyaral.
Szétszed a zűrzavar engem ez zavar
Kételyek közé zárva az arcoddal
Ő segít, hogy ne légy majd egyedül a harcokkal.
Vers2.
Lehet újra elesek, meg az is lehet hogy nem.
Lehet, hogy most az egyszer nélkülem megy tovább az életem.
Lehet hogy veled leszek mindig, lehet másfele visz a reggel.
Soha nem tudhatod te sem mit hoz a reggeled majd ember.
Vedd fel a ritmust meg a kagylót hogyha berreg.
Repülj velem ha gondolod, utitársunk ma a felleg
Kötetlen a tartalom, szabadon jesszelt a jelleg
Ha megszólal a bassline, a feneked emeld meg
Vers3.
Szabadon száll a szó de vigyázz mit mondasz
Füle van a természetnek is nem jó ha formabontassz.
Mégis meséld el mit ad az éjjel a pecató parton
A szembe nádasból a saját suttogásom hallom.
Most meg lüktet a színpad alattam
Látom az első sor száján a rímeket mit faragtam
Mindegy mi a helyszín meg a jelenet
Emeljük a kezeket, ha érezzük még nem éltünk eleget.
Vers 4.
Vizes ez a fű baszki
Ekkora lepedőn meg nem lehet ketten megmaradni
Kevesebbet alánk többet fölénk megy a logisztika
Meg ne fázzunk az éj nevet rajtunk,,,,,,,hm na ez fasza
Csak ezt az estet éljem túl mondom pár éve
De még soha nem volt olyan, hogy ugyanezt mondtam félve
Velem van ő mindig már mint a forma oda fent
Aki minden egyes lépésemet adja odabent
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
