|
|
|
| Előadó: | Historica |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Egerszegi Zsigmond |
|
Egerszegi Zsigmond |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Ahol apáink fiakat nemzettek,
Egy kis időre eltűntek, de meglettek.
Hol a marha legel és a ménes szalad,
Hol kilenc lyukból el van adva hét darab.
Ahol anyám felsírt mert gyerek volt,
Hol felnőttként élte meg a gyerekkort
Ahol leírta a bánatát levélben,
Kié ez a zászló? Az enyém nem!
Ahol először kinőtt a szakállam,
Ahol nagy testvér helyett most tagállam,
Ahol erdőket irtanak ki öltönyben,
Ahol néha más helyett vagy börtönben.
Ahol heten voltak a vezérek,
Hol egy jurtába többen is befértek,
Ahol pogányból lett keresztény,
Ahol nem volt baj, ha vér van a keresztjén.
Ahol nem csak paprika és gulyás van,
Ahol száz mondat is lehet egy virágban,
Ahol Édes Rózsámnak nevezlek,
Ahol legszebben mondják, hogy szeretlek!
Hol a király rongyos álruhában
Átélte mit egy juhász a subában,
Hol egy jó ember lanttal a kezében
Megénekelt mindent keményen!
De ez a hely akkor is a hazám lesz,
Ha bárki fia borja is alám tesz!
Piros fehér zöld! Így legyen!
Szóljon a Himnusz az ünnepen!
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű, az élet.
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű...
Ahol szegények voltak a legények
Hol egy szegény legény vastrónon megégett.
Hol a hastáncos ledobta a ruháit,
Ahol a szultán ott ragadt sokáig.
Ahol duzzad a máj a libában,
Ahol szebbnél szebb lányokat kívántam,
Hol a nagyapám a zavarosban halászott,
Mikor még ringtak a búzaföldön kalászok.
Hol a bárók döntöttek a hazánkról
Negyedmillió lépéssel odábbról.
Ahol volt rá indokuk temérdek,
Hogy útját állják egy rodostói levélnek.
Hol a „Talpra magyar!” fűtött mint egy vaskályha
Aztán kiírták, hogy „Szabadság miatt zárva”
Hol a fogságban nem volt mindegy ki diktált
Ahol még a patanyomból is kiitták.
Ahol tudósok megálmodtak csodákat
Átadtak néhány titkot a világnak.
Hol a mennyei borban az igazság
Hol a tehetséget végül elitták.
Hol ha elutazom, hosszú utat bejárok
Mindenhol várnak hazátlan barátok.
Az egyik elment és honvágya van,
A másik ott maradt, ahol volt ezért gondba van!
De ez a hely akkor is a hazám lesz,
Ha bárki fia borja is alám tesz!
Piros, fehér, zöld! Így legyen!
Szóljon a himnusz az ünnepen!
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű, az élet.
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
