|
|
|
Nem társadalom kritika ez soha nem lesz gettó
Amíg hallgatnak tízen, nekem az úgy pont jó
Nem lopom el a pennám, majd inkább veszek jobbat
A cipőm már kiszakadt, még mindig betont koptat
Én is tekertem a cigiket, épp ezér nem vetítek
Hogy várod el tőlünk, hogy mi maradjunk szelídek?
Megin' beton szofi már megin' csak erre futja
Manapság mindenki repper meg mindenki nagyon tudja
Megtanultam írni, kurva sokat segít olykor
Kurvára ne legyen mindegy az, hogy épp ki csókol
Becsüld meg az éned, ne legyél tömegtermék
Szívj egyet a cigiből, vegyél egyet ha kell még
Ha tüdőznéd a mocskot, én majd úgyis helyre teszlek
Lemondtam a zöldről inkább hódolok a szesznek
Tőletek nem sajnálom, pont te tartasz életben
Bármennyire szar legyen, be kell valljam, hogy élvezem
Nem populáris műfaj, igazságot reppelni
De bármennyire szeretném ez nem fog megmenteni
Refr (2x)
Az életem egy membrán
Ha sétálok az utcán
Mindig zenét hallok
Leszarom, hogy ki ordibál
El telhetnek az évek, én maradok ki voltam
Csak pár emlék marad, a sok jó barátom hol van?
Én előre szóltam, soha ne add fel az éned
Ne hagyd, hogy az életedet hazugságban éljed
Még nincs minden elbaszva, amíg építem a jövőm
Lassan haladok, de beleadom minden erőm
Ismered a reppem, ismered minden tettem
Bennetek látom meg, ami valójában lettem
Nincsen több miért, meg nincsen több esély
Leszarom ha vetítesz, nekem többet ne mesélj
Magamnak csináltam, szerintem jók a rímek
Bármennyire kemény vagy, hidd el tőled se félek
Válasszuk a szócsatát, vagy legyen inkább béke
Sok mindent eltemettem, így semminek sincs vége
De mind életem része, ami múlhatatlan emlék
Ha nem terelnek az úton, már régen nem itt lennék
Refr (3x)
Az életem egy membrán
Ha sétálok az utcán
Mindig zenét hallok
Leszarom, hogy ki ordibál
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
