|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Szabad a gazda |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán Marosi Tamás Z |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csörög a telefon, felkapom a Pisti az hogy
Húzzam le a belemet, mert indul a menet
Lemegyek a kapu elé, meglátom a turnébuszomat
Nem mondom azt hogy kiverem a faszomat
Az örömtől, még fáj a fejem a tegnapi sörömtől
Bent valami dörömböl
A Medencés mellé beteszem a picsám
Hátul Gabi, Laci, Pityu, a feeling az vidám
Irány az első, a faszom tudja merre megyünk
Sika, kasza, léc, csak ezen is túl legyünk
Az első pellengér elmegy, de a második az meleg
Meglátom a helyszínt és az életem lepereg
Egy asszonykórus nyomja, Józsi mi a faszom ez?
Mi a túrót kereshet itt egy Kartel lemez?
Fölmegyünk bassza meg, elindul a freak-show
Olyan nekünk a hely, mint az amiknak Varsó
Ezt is behúztuk gyerekek, megvan a zsír
Az egyik szemem nevet, a másik meg sír
A harmadik az szódával, de a negyedik az megint atom
Hogy veregessem a faszom
Akkora a színpad mint egy ebédlőasztal
A két kis milimikron hangfal se nagyon vigasztal
Bérletem van úgy látszik mindegyik kibaszott lepra helyre
Na ezzel mi a terve?
És a mikrofonra mutatok, és a gatyámban matatok
Miért nem kurvákat futtatok? Az kényelmesebb dolog
Kibaszottul komolyan megszólal a felszerelés
Nem tudom pontosan mire szólt a megrendelés
Annyira kemény a szitu, hogy már keresem a Jáksót
Ő vezeti a szopatóshow-t
Irány az iroda betakarítani megint a lét
Nem is mondom el nekik a trét
Hogy úgy érzem magam mint aki vágóhídra kerül
Csak többször egy napon, és mindig előkerül
Ref.
Továbbindulunk, az utolsó
Ennyi maradt a végére, még egy tahóshow
Mindenki nézi, de senki meg nem érti
A zenekar ezt a napot már több sebből vérzi
Kezd a rinya, a telefon sípol
Ha elkéstek én levonok a zsírból
Vonod az anyád, húzz a gyíkba
Ezt csinálja mindegyik, hát betesznek a sírba
A buli szar, a motyó mar, az arc takar, a segg vakar
Valaki zavar, mi a faszt akar? Valamit hadar, ez igazi magyar
Leverek egy felest, behúzom a levest
Az örömöt keresd, kell hogy ezt szeresd
A segged mereszd, a buszba tehesd
A kérdést szegezd: Mi a picsa ez?
Ref.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
