dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Tomszi: Óh, mivé lettek

Óh, mivé lettek

Tudom, haver, hogy már régóta vártál
Valami gyökérre, de hagyjad, most TO a májknál,
Egy pacsi többet ér ezer facebookos lájknál,
Hót ziher, hogy mocskosabb az enyém egy szép, rúzsos szájnál,
Ám én, sokakkal ellentétben, levágtam: megéri, s igazat beszélek,
Szavam a valóság, vagyis a pokol bugyraiba basz be téged.
Elhullanak a kretének, meglásd, a kamutenger kiszárad,
Rühellem a picsákat, akik félszázas IQ-val riszálnak!
Azt ugyan várhatod, hogy ezzel kaszáljak,
Hogy egy szentenciát viszáljak,
Hányan hitték maguk itt királynak, aztán mégis kiszálltak!
Figyelj ide, Sorokmajor, mulassá oszt reppejjé,
Te meg, öntömjénező fasz, csak ugassá, oszt rettegjé!
Vedd meg magadnak a világot, a szukádnak az ékszereket,
Csak vigyázz, mert a hol a pénz megkapta a főszerepet,
Ott nincs szeretet. Tedd a szívedre a kezedet!

A tracklist ordítja: nem ma kezdtem,
Neked várad van, nekem meg makettem.
Plusz annyim, hogy csíped a reppem,
Azt mondják, jó a rímem, a kedvem:
Az szar, ezért pár alkesz fasszal
Nyelem a nedvet, mígnem borul az asztal,
Az égig szállnék, de a talaj marasztal,
A vérem lángol télen, tavasszal,
Szörnyek ugrándoznak a szívemen,
Ott létezem, ahol a szivárványt színtelen
Ívnek mutatják az emberszemek,
Itt pénzért adják a szép perceket.
A szar helyzetekből kifogtam a legeket,
Verem a kurva koporsómba a szegeket,
Hogy elfeledtek, arra mérget ne vegyetek,
Az én lelkierőm megmozgat hegyeket,
Tenger a dolgom, éjt nappallá teszek,
Bassza meg mindenki, aki lenézett, rászedett,
Úgy látott engem, mint leggyengébb láncszemet,
Nem érdekel, hány utál, nem izgat, hány szeret,
Eldobták az agyukat, elhagyták az eszüket,
Sírnál a sírnál, és írnál, hátha leszüneteltetik
A játékot, de az élet megy tovább;
Ha másodszor hibázol, már nem mindegy, mekkorát,
Ha valamennyit haladtam volna,
Akkor a tusa most alattam folyna,
És nem az én részvételemmel,
Gyáva támadókkal, merész védelemmel.
Csórók, csak álom a luxus, a hat szoba,
Gúny tárgya vagytok, mint Baudelaire albatrosza.
Költői a mámor, a hétköznap prózai:
Felaprózott félelmek foglyainak pózai.

Rajongó tinik, sikítozó lotyók,
Lehúzzák őket a bálványaik, mint a klotyót.
Celebéknél olyan mértékű a fényűzés,
Hogy már csak egy valami hiányzik: az UV-szűrés.
Egyszer szétszórt vagyok, másszor összeszedett,
Ne kertelj, hogy közbejött ez vagy az, mert közbemegyek!
Szívünk rohadt részét tépjük ki, s vágjuk a falhoz –
A felnőttek fele se nőtt fel e feladathoz.
Jobb, ha megtanulod: felejtés van, de nincs bocsánat,
Ha nem tartod magad csodálatosnak, akkor csodállak.
A kibaszott arcvonásaim megkeményedtek,
Engem nem dob fel az új ruhád, de örülök a lényednek.
Tudod, az emberek néha nagyon durvát tévednek,
Pedig semmi hasznát sem veszik a vérednek.
Óh, mivé lettek!

Pilátus mosta kezét, Jézus mosta lábát
Az apostoloknak, a postaládát
Minek nézed meg, nincs benne örömhír,
Mennyi, amennyit tíz köröm bír,
Szakadtáig mennyit tud kaparni?
Egy dolog vágyni rá, más dolog akarni.
A gép behálóz, a tévé rabul ejt téged,
Míg én figyelem a fákat, a lepkéket,
Hogyan izzad az ég hideg verejtéket,
A keserűségtől vettem a leckéket,
Felfedem kilétem, itt a szöveg, nesztek,
Megmar a mérgezett végzet, és megvesztek,
A szerinted nem ugyanaz, ami a szerintem,
A kutyákat kussban levésre intem,
Sok fasznak a lényegről lövése sincs, ezért
Azt hiszi, a lényeg ő, s egy köpése kincset ért.
Egy napon majd mindent egy lapra teszel fel,
Célt érsz, ha egymagad szembeszállsz ezerrel,
Egy fűszálat sem sodor el a szóáradat,
De ha megmozdulsz, áttörheted a gátakat.
Kik lakják e világot, óh, mivé lettek,
A hatalommal bírók a gyengéknek vétettek,
A kíváncsiak mindent tűvé tettek
Azért, hogy megleljék értelmét az életnek.
A szorgalmasak is csak félmunkát végeztek,
Paloták árnyékában milliók éheznek,
A bosszút többé már nem érzem édesnek,
Ha vágod a trendet, a csajok beléd esnek,
A nagy harci helyzet most éppen reménytelen,
Ki fél a bukástól, az távozni kénytelen,
Ha baszol az egészre, akkor jöjj énvelem,
De ha rossz volt a szíved, most a helyén legyen!

Rajongó tinik, sikítozó lotyók,
Lehúzzák őket a bálványaik, mint a klotyót.
Celebéknél olyan mértékű a fényűzés,
Hogy már csak egy valami hiányzik: az UV-szűrés.
Egyszer szétszórt vagyok, másszor összeszedett,
Ne kertelj, hogy közbejött ez vagy az, mert közbemegyek!
Szívünk rohadt részét tépjük ki, s vágjuk a falhoz –
A felnőttek fele se nőtt fel e feladathoz.
Jobb, ha megtanulod: felejtés van, de nincs bocsánat,
Ha nem tartod magad csodálatosnak, akkor csodállak.
A kibaszott arcvonásaim megkeményedtek,
Engem nem dob fel az új ruhád, de örülök a lényednek.
Tudod, az emberek néha nagyon durvát tévednek,
Pedig semmi hasznát sem veszik a vérednek.
Óh, mivé lettek!

Hírek
Hírek

Ünnepelj Trap kapitánnyal!

Új dallal köszönti a közönséget a Tha Shudras

KLIPPREMIER

Isten éltesse születésnapján Trap kapitányt AKA Molnár Tibor Attilát!

Lényegében egy új, szakítós klippel indítja a Tha Shudras az őszt - a Hívjál Barátnak című dal a barátságba forduló szerelem témáját boncolgatja romantikusan szókimondó stílusban.

A dal szerzői Molnár Tibor Attila és Redenczki Áron, a videóklipet, amelyhez helyszínt a BrodyLand biztosított, Korcsok Renátó készítette.

A nóta arról szól, hogyha érzed a másik félen, hogy nem biztos benned, akkor nem kínzod magad azzal, hogy bebizonyítod neki, hogy te vagy a jobb, simán megelőlegezed a FriendZonet azzal, hogy te mondod ki... Hívjál barátnak...

A szülinapi zsúr meghívóját a  Muzikum oldalán találod, jegyet is itt tudsz rá vásárolni.

Az új dal szövegét megismerheted a Zeneszöveg.hu-n!