


| Előadó: | Néhai Bárány |
|---|---|
| Album: | Aki keres, az talán... |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Burucs Szabolcs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Rock Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |

Véget ért
Véget ért egy folyamat,
Véget ért egy álom.
Sajnálod, sajnálják, de a legjobban
Mégis én sajnálom.
Van úgy, hogy úgy érzem, hogy minek,
És van, hogy még úgy sem,
S bár úgysem hiszed el nekem,
Ilyen az énekem -
Ilyen az énekem.
Potyogunk lefelé
A színvonallal együtt:
Ha valaki a mélybe lerántani készül is,
Felvesszük a kesztyűt.
Mire jó ez, nem tudom,
De a ravatal mellett
Majd kevesen állnak,
S lehet, hogy azok is, akik mégis,
Azok is csak épp arra sétálnak majd -
Épp arra sétálnak majd
Esünk lefelé
A színvonallal együtt:
Csak azt várjuk, mikor a jószerencsénk
Napjának sugara felsüt.
Mi jöhet még, ami nem volt? -
Hisz’ sokminden történt s a múlt még eljön.
Lehet, hogy majd UV sugaraktól sebes
Madarak vére kopog az esernyőnkön -
Kopog az esernyőnkön
Zuhanunk lefelé,
Hisz’ nincs már színvonal se’.
Tesznek rá, mert tettek róla,
Hogy az ember azt elfelejtse,
Rejtse el jó mélyre, és persze
Nehogy felkeltse,
Maradjon, ahogy volt vagy ne is maradjon:
Legyen végre vége -
Legyen végre vége -
Legyen vége -
Végülis miért ne?!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.