|
|
|
|
|
| Előadó: | Tóth Vera |
|---|---|
| Album: | Zene kell nekem |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pozsgai Zsolt |
|
Nagy Tibor Béla (Magnus) |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Fent, mennyi fény volt és mennyi láng,
Ott fent, odagyűlt még köré a világ.
A színpadon minden új hazug szép,
És nem tudom mi igaz s mi a kép.
Fent, véget ért az előadás.
Itt lent csak a csend van és már semmi más.
A színpadon kihunyt, alszik a fény.
S álmodik olyan álmot mint én.
A színpad rég elhangzott dalt idéz,
s a csöndben a szíved veri ütemét.
A színpad így éjszaka életre kél,
csacsog, lobog, nevet, mesél ha akarod.
Ott fent mennyi fény volt és mennyi láz,
Itt lent sötét utcákat idéz sok ház.
A lépteim visznek egyre feléd,
Míg rád borul majd a függöny, az ég.
A színpad rég elhangzott dalt idéz,
s a csöndben a szíved veri ütemét.
A színpad így benned is életre kél.
csacsog, lobog, nevet, mesél mert akarom.
A színpad rég elhangzott dalt idéz,
s a csöndben a szívünk veri ütemét.
A színpad mint álom most életre kél,
És ideér, így rólunk mesél igaz, szép mesét.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
