|
|
|
| Előadó: | Veled, Uram! (rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
|
Szörényi Levente |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |
(András):
Enyém a vár, tiéd a legelő!
(Béla):
Legelj ugaron, a kardom az erő!
(Levente):
Király leszek, te sárban heverő!
(Együtt):
Három herceg, túl sok már egy házban.
(András):
Enyém a vár, enyém a korona!
(Béla):
Előlem fuss, mert vár a kaloda!
(Levente):
Vigyázz kutya, ne lássa katona!
(Együtt):
Három herceg, nem ülhet a trónra,
Koronát nem kap, aki fut gyáván,
Én leszek a király, te leszel szolgám.
(András):
Én leszek a király, te leszel szolgám!
(Béla):
Én leszek a király, te leszel szolgám!
(Levente):
Én leszek a király, te leszel szolgám!
(András):
Én...
(Béla):
Én...
(Levente):
Én...
(Együtt):
Leszek!
(Ilon):
Mi történt fiaim, elment az eszetek,
Éjnek idején ágyban a helyetek!
(Fiúk):
Nem tudunk aludni bárhogy is szeretnénk,
Táltoskürt hangjával játszik a messzeség!
(Ilon):
Jól van, hát jól van,
Nyugodjon lelketek,
Régi időkről mesélek most nektek!
Ősatyánk, Nimród, ki nagy vadász az Úr előtt,
Halála után a csillagokba költözött,
Hatalmas íját az napnyugatnak feszíti,
Idő majd eljön, s húrját el is pendíti.
Hunur és Magur ők Nimród bátor fiai,
Büszke volt hadúr, mert látta őket küzdeni,
Bármerre jártak a napsólyom előttük szállt,
Úr lelke bennük így hatalmas erővé vált!
Sok évvel később, a regélők ezt így mondják,
Leküldött Isten egy győzhetetlen nagy királyt,
E romlott világon bár végigsújtott ostora,
Büntetlen maradt Attila úr gyilkosa.
Hatalmas út volt míg ide vissza érkeztünk,
Szép országunkat hős Árpád úrnak köszönjük,
Azóta fényünk már egyre inkább megkopott,
Nimródnak vére szolgaságra így jutott.
Keresztnek súlyát e büszke népre rátették,
Karámba terelve béget az újabb nemzedék,
Istvánnak bűnét, hogy Koppány urat szétvágták,
Tömjénes füsttel előlünk takargatják!
Koppány szelleme vádlón rád tekint, Vászoly!
Te követed őt az ősi jog szerint!
(Vászoly):
Én magyar vért csak végveszélyben ontok,
Kik Istvánt letennék, mint jámbor bolondot!
Mögötte ott a pápa, és Gizella német népe...
(Ilon):
A bizánci császár ki keresztapád,
pedig téged juttatna révbe!
(András):
Apámuram, tiéd a korona...
(Béla):
Te légy vezér, és büszke katona!
(Levente):
Te lény király, tiéd a palota!
(Együtt):
Hárman kérünk, légy hát jó vezérünk,
Ha akarod pajzson emelünk trónra,
Ő legyen a király, mi leszünk szolga!
(András):
Ő legyen a király, leszek én szolga...
(Béla):
Ő legyen a király, leszek én szolga...
(Levente):
Ő legyen a király, leszek én szolga...
(András):
Ő...
(Béla):
Ő...
(Levente):
Ő...
(Együtt):
Legyen!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
