|
|
|
| Előadó: | Veled, Uram! (rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
|
Szörényi Levente |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |
(Mindenki):
Szent királyunk, István!
Bölcsességgel áldott!
(Aba Sámuel):
Az Úr vigyázza szent felségteket,
S mindenkit, kik megjelentetek.
Ahogy szokás és illem rendelé,
Legyen a szó a jó vendégeké.
A királyi pár előtt hangozzon el,
Mi küldetéstek céljára felel,
Elsőként szólítom annak követét,
Kinek szava számunkra legfontosabb:
Őszentsége a pápa követét köszöntöm!
(Pápai legátus):
Felség és nádor úr, figyelmezzetek!
Őszentsége a pápa üdvözletét hozom,
Valamint áldását reád és országodra,
királyságod harmincadik esztendejében,
Íme e kereszt szent ajándéka,
Hűségedre állandóan emlékeztessen!
Az ünneprontás távol áll tőlem,
De őszentsége elégedetlen,
Mert nem kellően erélyes még,
A fellépés a pogányok ellen.
S fájlalja, hogy a tizeddel késtek,
Hát gyűjtsenek gyakran a hűséges hívek.
(István):
Ez ország Róma híve,
S erős a szövetsége,
Minden népet tisztelünk,
A törvény bennünk él, s velünk.
Őszentsége kérését megvizsgáljuk,
Döntésünkről illőn értesítjük.
(Mindenki):
Áldott légy, István, mi urunk!
(Bizánci követ):
Felséges úr, köszönt téged Bizánc!
Népünk, s országaink közt nincs harag,
Császárom új szövetséget ajánl,
pogány ellen kéri, hogy küldj hadat!
(István):
Romanos császárnak add át üdvözletem,
Atyjával békénk gyümölcsöző volt,
kérését időben megfontolom!
(Mindenki):
Áldás reád!
(Német követ):
Felségtek! Halljátok most általam,
a földnek legnagyobb uralkodóját,
Konrád császár, jó uram,
köszönti hűtlen provinciáját!
Döbbenten látja mostanában,
magyarok portyáznak Bajor honban,
rabolnak, dúlnak Imre nevében,
megállás nincs a törvényszegésben.
A velencés Péter itt mit keres?
István úr árulót rejteget!
Minden e szószegő tettekért,
bocsánatkérést követel Konrád!
Halljátok hát általam,
Konrád császár türelme véges,
Ha kellő választ nem kapunk,
Árulástok fegyverrel torolja.
(Imre herceg):
Nem vagyunk mi császárodnak hűbérese,
A Bajor hercegséghez jogom van,
Jó anyám örökségét mért dobjam el,
Támadása ellenünk jogtalan.
Nem félünk a farkasoktól,
gyáván hátra nem megyünk,
Ha szép hazánkat meg kell védenünk,
Nem félünk a császárodtól,
van még elég fegyverünk,
ha Isten velünk nincs ki ellenünk!
(Mindenki):
Nem félünk a farkasoktól,
gyáván hátra nem megyünk,
Ha szép hazánkat meg kell védenünk,
Nem félünk a császárodtól,
van még elég fegyverünk,
ha Isten velünk nincs ki ellenünk!
(Aba Sámuel):
Ezennel vége a kihallgatásnak!
(István):
Vigyázz, Imre fiam!
Nem okos az, kinek szíve lángol,
S nem az a gyáva, ki visszatáncol,
Keveset ismersz a politikából még!
Úgy kell tehát majd döntenünk,
Hogy békét kíván a nemzetünk!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
