Előadó: | Kreck |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Amit csak én érzek nem tudja senki
amit csak te érzel próbálom megfejteni
megbecsülöm a családom, hisz kinek van még ilyen
megbecsülöm magam.. ettől lett erős a hitem
mások.. csak kéregetnek istentől
én beszélek hozzá, tiszta szívemből
új élet születik, más lesz a történet
aki elment fentről figyel és nem köddé lett
imádom a hazám, mert ide tartozom
rábíztam a sorsom, ezért nem kell aggódnom
a nagyapám négy évig volt fogságba zárva
mamám hűen várta..nem is gondolt másra
ha ránézek a csajokra lesz-e még ilyen?
egy gyenge szellő és az összes megbillen
tanulni kéne.. de túl sok lett a lecke
a minimális elvárás már rég el van cseszve
de tudom, majd eljön az én időm is egyszer
a szemedbe nézek és nem csak annyi lesz, hogy tetszel
a gyerekem érti majd miről beszéltem évekig
ennyi a célom nem több, bár szétszedik
minden gondolatom, de tegyétek nem bánom
pedig ugyan olyan vagyok, mint a többi Fehérváron
a panel házak labirintusában
a fényeket átkarolva megyek az éjszakában
és igen, éreztem a bőrömön
hogyha klappol minden akkor sincs ingyen az örömöm
megfizettem rendesen de megérte vágom
tudom milyen ha a mínuszból húz ki pár barátom
az esték kinyújtóztak, de rövid volt a takaró
lefagyott a város de begyulladt a kandalló
eltompult a harangszó elmúlik a fájdalom
és amit igazán szeretnék lehet évekig várhatom
Hittem szemednek, hittem a szavadnak
de pont hogy a párja lett a szeretet a haragnak
elmegyünk egyszer majd..találkozunk máshol
de addig kell tenni, amíg a tűz lángol
a boldogság messze jár de rohannék utána
megtudtam milyen az álom halála
az energia elfogyott, ez az utolsó vergődés
leszámolnék de halálig tart ez a szerződés
csak sétálok a utcákon és tényleg minden ideköt
a város egekbe emel..vagy a sínre lök
magyar földön maradok, mert más is maradt értem
a világ szépségeit sokszor fedezéknek véltem
de hiába érzem, ha nem is a sajátom
annyit ér, mint törött szívnek mondani, hogy sajnálom
fel kellett állnom, itt választani nem lehet
lejátszod az egészet, vagy úgy ahogy van eltemet
az élet..tervekkel, célokkal
ahol a vesztesek nyernek semmit nem érsz a szép szóval
majd ha megszelídít valaki elmondom..
mert így a díszes társaságodban csak a levegőt rontom
Borul majd a világod, nem egyedi a történet
milliók vannak így, amíg agyalsz én egy sört kérek
szennyezett a közélet és mivel téged nem érdekel
te lettél a trófeájuk, lemaradtál évekkel
most elhallgatok, most türelmes leszek
elmondtam mindent, mit utálok mit szeretek
megköszönöm az egészet, és nem azért, mert így illik
várok.. aztán majd a szív nyílik
újra, bámulva naplementét
érezni újra, a szerelem erejét
összekacsintani újra a sorssal
feküdni a parton, te meg én egy borral
nem is kell mondanom, mert tudom hogy érted,
hogy minek téptem szét a húszast..hát pont hogy érted..
amíg ti a homályban álmodjátok szépeket..
én az ürességben ordítom majd, hogy életet!
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11