|
|
|
Miről nem beszélt senkivel,
leírta egy lapra és megosztotta mindenkivel,
Mit nem akart nem is tette meg,
amiben most él, nem könnyedén szerezte meg,
csalódásból csalódásba taszította sorsa,
álmait kemény munkával váltotta falósra,
... sosem támadt gyengébb prédára,
sokszor hajtotta szexuális étvágya,
de volt párszor hogy nemes tett,
alkohol hatására, verekedni megeshet,
szerzett egy-két ismerőst de tudta hol a határ,
tudta jól, de hülye aki megáll,
így cucca nem lett legál, de közönség megszerette,
érezte van még följebb, megoldását kereste,
az arca lassan deres lett, élve temette az élet,
bérletet nem váltott rá, ha akarod hát kérdezd.
re.:
Őt, sokan megismerték az utcán,
nem egy embert járatott le a saját kis cuccán,
volt akik pár szövegét kívülről fújták,
sokszor tekintette társának a csukját.
Teltek az évek egyre többen néztek fel rá,
meg maradt az emberek közt nem hordta fen az orrát,
próbálta a békét, mire háborúval válaszoltak,
bánatában egyedül, de sokszor volt rá támaszkodtak,
... mindig kiküzdte amit akart,
ezer sebet kapott, de egyiktől sem szaladt,
csőbe húzták páran és harag lett a vége,
felszívódott hamar aki levegőnek nézte,
sokszor kérdezte meg, mi a baj?,
lelke eltávozott rég, a teste maradt fiatal,
a zenével egyé vált, a neve immár legenda,
magában a szálkát is, másba nincs is gerenda,
várja hogy ne tereld, lábnyoma ott is hever,
ahol senkinek, tudd nehezen felejt,
sejtette, mert keresztje mindig ott volt kéznél,
minden percben érezte ha a tömegből nézték.
re.:
Őt, sokan megismerték az utcán,
nem egy embert járatott le a saját kis cuccán,
volt akik pár szövegét kívülről fújták,
sokszor tekintette társának a csukját.
Őt, kevés aki követte,
serege se lett nagy, de egyik meg nem kövezte,
álmait le szögezte, nem állathatja meg senki,
amit elért ez a kölyök mondhatni hogy nem semmi,
mégis ugyanúgy nincs már mit el veszteni,
nem bottal verte isten, de mit lehet vele kezdeni,
minden egyes forintért megdolgozott keményen,
mégis lenézte, ki élt apuci zsebében,
ő csak felnézett az égre, mosolygott, majd tovább ment,
későn feküdt este, reggel pedig korán kelt,
minden nap mosolyt láttál arcán,
ha rossz kedve volt, nem sírt senki vállán,
szerette őt mindenki de túl korán el távozott,
magával az ördöggel minden nap találkozott,
egyszer talán visszatér kirakták mert,
kevés ember volt akik siratták meg.
re.:
Őt, sokan megismerték az utcán,
nem egy embert járatott le a saját kis cuccán,
volt akik pár szövegét kívülről fújták,
sokszor tekintette társának a csukját.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
