|
|
|
| Előadó: | Bigmek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bigmek Csörköl Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az elmém nem tiszta, a hangok súgták hogy minden normál
Én hiszek nekik hogy a tettek többet mondanak minden szónál
Az összes panel hangszóró a membrám kemény alapokat veret
Ahogy bemozdulnak a falak mozdulok én is a sötét maga alá temet
Minek méregeted a bpm-et vigyázz ez még betegebb
Ez csak a végzet lehet ahogy megbassza a májkom a végbeledet
Mondtam hogy elveszem a végén ne tedd rá az életedet
A halál biztos de még biztosabb hogyha én is érted megyek
Remélem érted hogy mindig a vérem vezet
De a flom a méreg ami drog a képzeletnek
Szerte árad a kényszer mint egy vírus a kénszervezetben
Nincsen határ mikor a gondolataim cselekvésre késztetnek engem
Manipulál az ösztön velem a mocskot nem a szerek teszik
A természet csodás vigyázz ha valaki hullával szeretkezik
Tudod mit ezek után ígérem sose halok meg
Mer' a fóbiám marad hogy én csak baszós ütemeket baszok meg
Élve vagy holtan félbe tépve vágva
Darabokba lényeg hogy elégítse ki minden vágyam
Minden vágyam, minden vágyam, minden vágyam
A zenékre élezem a nyelvem mindet szépen lassan végzem ki
Tehát próbáld meg te is minden apró pillanatát kiélvezni
Az vagyok aki szeretnék lenni nem az akinek kéne lennem
Ez semmi kórós csak a piszkos tudatom lappang bennem
Szennyet lélegzek be reppet lélegzek ki
Ha kínoz ne kérdezz még nem végezlek ki
Szennyet lélegzek be reppet lélegzek ki
Ha kínoz ne kérdezz még nem végezlek ki
Egy szó mint egy töltény egy sor mint egy tár
És meghúzod a ravaszt mer' minden szart ismersz már
Mennyország vagy pokol, tarkó vagy halánték
A választás nehéz de tedd meg hidd el hogy én sem paráznék
Perverzebb fegyverze mint lateksz szerkóban egy ketrecbe
A saját lélegzetem folyt meg és a szívverésem kihagy percekre
Ahogy a húrok pengetnek, ütem pulzál ne nevezz embernek
Úgy alakul át ha menekülnék csak a bilincsek nem engednek
Nem látom a fényt mer' a szemeim vérben forogva
Néznek ahogy kihúzom a szavakat magamból harapófogóval
Nem vagyok halandó a démonok is nekem panaszkodnak
Vedd észre hogy te is a penge élén táncolsz a karomba kapaszkodva
Nyugalom csak agresszívvá tesz a sok antidepresszáns
Hiába szeded azt a szart attól még a valóság nem lesz más
Ezt garantálom a koponyádban a nyomás szünetmentes
Na milyen hogy hangok vezetnek hogy a hangomat szüntesse meg
Fogd már be nem igaz hogy nem tudsz végre kussban maradni
Mi? Most mondd azt hogy az én hibám hogy nem tudsz kétfelé szakadni
Hahaha. Komolyan mondom hogy ez már számomra kínos
Ha rajtam múlnak mi leszünk a '88-as mikrofongyilkos
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
