|
|
|
| Előadó: | Dés és Bereményi |
|---|---|
| Album: | Férfi és nő |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 4:24 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Sony BMG Music Entertainment |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden utcasarkon, csak terólad hallok,
Azt beszélik, van néhány gyereked.
És még azt is hallom, minden utcasarkon,
Nős vagy, és az asszony nagyon szeret.
És azt mondják, hogy érte te is oda vagy,
Már pedig a múlt éjszaka egész másnak mutattad magad.
Elmúlt az az éjszaka,
De tíz ujjad tűz nyoma,
Apró bíbor bűnjelek,
Tanúk rá, hogy létezett.
Minden utcasarkon, csak terólad hallok,
Hogy körbehordasz apró bűnjeleket.
És még azt is hallom, hogy az tíz kis ujjnyom,
És hogy éjjel pont én voltam veled.
S ami főképp meglep, hogy ezért odavagy,
Márpedig te előzőleg zárkózottnak mutattad magad.
Kiálozva emlegetsz,
Kis tíz bíbor bűnjelet,
S felléptél már mérgesen,
Vagy száz nyilvános helyen.
Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony.
Másként kéne, másképpen, ez iszony, nem viszony.
Én ezentúl vallom, minden háztömb sarkon,
Hadd tudja az egész lakótelep.
Mától én a blúzom vállamról lehúzom,
Hadd lássák az összes bűnjeledet.
És teszem én ezt addig, míg egy éjszaka,
Vállam fehér bőrére majd újra rásüt tíz ujjad nyoma.
Új, és újabb bűn nyomok,
Erre bizton számítok,
Mit feltárhatok,
Vagy száz nyilvános helyen.
Gallérom felhajtom, minden háztömb sarkon,
Mert rám bámul mind a lakótelep.
Hátam mögött hallom, minden háztömb sarkon,
Itt meg az, kit egy nő nagyon szeret.
Csak azért, mert éjjel ittam valamit,
És valaki magányos volt, hát gondoltam segítek kicsit.
Az sem jó, ha emleget,
Az sem jó, ha elfelejt,
Az sem jó, ha nincs nekem,
Senkin sehol bűnjelem.
Másként kéne...
Látom, várod, jöjjek el éjszaka, éjszaka
Bűnjel kéne, tíz ujjad tűznyoma, éjszaka
Másképp kéne, másképpen nem tudom, nem is tudom.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
