|
|
|
Feltámad a tenger, feltámad egyszer,
Feltámad a vágy, éhező szívekben.
Sírnak a lányok, a rémek menekülnek.
Nem lesz soha vége, a végtelen mesének.
A bohóc kin nevettek, trónjára léphet.
Reménysége volt, minden szegénynek.
Az egyszerű kis ember, kit ütöttek hol értek
Sárkányokkal vívott, melyek lelkekben éltek.
Összegyűlnek sokan, egy hatalmas téren.
Éneklik majd együtt, mi tiltott volt régen.
Ő a király, ő a király,
ő a mi hősünk, legyen a király.
Ő a király, ő a király,
Vártunk rá, sok éven át.
Négy égtáj felé viszik a hírt: új a király.
Legyőzte a hétfejűt, egy csavargó kapitány.
Bolondnak hitték, gúnyoltál.
Nem tört meg lelke, sok éven át.
A gyermekek felnőnek, fakarddal csatáznak.
Az árulók megégnek, az ördögök meg fáznak.
A sötétség elmúlik, jött egy sugár.
Íme az ember, kire mindenki várt.
Összegyűlnek sokan, egy hatalmas téren.
Éneklik majd együtt, mi tiltott volt régen.
Ő a király, ő a király,
ő a mi hősünk, legyen a király.
Ő a király, ő a király,
ő a mi hősünk, legyen a király.
Ő a király, ő a király,
ő a mi hősünk, legyen a király.
Ő a király, ő a király,
Vártunk rá, sok éven át. x2
Ez itt az ÉRZÉS!
