|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Egry Levente Majka Papa Majoros Péter Váradi József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Te vagy-e az Jozsó? Én.
Oszt Itthon vagy-e? Hazajöttem.
Azt hol vagy most? Hát, Pesten.
Pesten vagy-e? Aha.
Had nézzem má Mari fia, hogy megnyút'
láttalak a múlkor a TV-be, azzal a másik gyerekkel. (Jááááá!)
Tyson:
Úgy élem az életem, ahogy jó énnekem,
nem szólhat bele senki sem.
Amilyet akarok, mindig olyat mutatok neked,
hisz tudod jól, hogy megetetem veled. Én,
baszok az álmokra nagyívben,
mikor kellett volna senki nem segített.
Nem érdekel mi rólam a vélemény öcsém,
nem érdekel, hogy néz le rám az ég. (Óó)
Maradok ilyen, a vérem milyen?
Az odabasz, amikor nem kell.
Nem érdekel, neki megyek egyedül,
ha kell valami öcsém gyere, azt vedd el.
Én már, láttam mindent a pokolban,
de vágtam, ha leszek a rajban, engem
nem érdekel, mi volt, mi lesz, mi van, mert
nekem tudod nem baj, ha baj van. (Ááááá!)
Majka:
Ref.: Ki ez a cigány, hát mit tudtok róla?
Ki ez a cigány, hogy minden szava bomba?
Ki ez a cigány, hogy mindent leszakít?
Dikk ez a cigány öcsém, ez mindnekire szarik. 2x
Tyson:
Hogy az életem miért veszélyes nem érted,
mert nekem mindig másokért folyt a vérem.
A lényeget, te még mindig nem vágod,
nem érted ezt, csak nézed, nem látod. (iii)
Az a célom az életem,
hogy az utcán nekem a nevem történelem legyen, ahol
mindenki tudja, hogy én aranyat érek,
az utca nekem a vérem, ahol a testvérem védem. (wah)
Én vagyok, a kanyhaló király, (és)
és én vagyok, akitől kiborul a világ (és)
és én vagyok, akit a nagyok is féltenek, (és)
de én leszek, akit ők sem értenek. (há)
Mindig erre vágytam, jó ez így nekem,
ha adod megveszem, ha nem meg elveszem, (uh)
de biztos, hogy Tyson szakít.
Majka:
Ezt mondják, az okosak, a nagyok, a kanyik.
Ref.: Ki ez a cigány, hát mit tudtok róla?
Ki ez a cigány, hogy minden szava bomba?
Ki ez a cigány, hogy mindent leszakít?
Dikk ez a cigány öcsém, ez mindnekire szarik. 2x
Tyson:
Tudom a Tyson, tudom a Kicsi Tyson,
itt vagyok én megint, de szóltam de hányszor,
hogy ne feletkezz el a nyolc kerületről,
mert nekünk adta tudod, ezt a Teremtő. (hú)
Nyolc ker, ez az életem,
mert akármi van itt jó énnekem, itt
rengeteg a spanom, ezt majd megtudod,
hogyha az utcán a nevemet kiáltod. (Tyson)
Nekem a nyolc volt, mindig a mindenem,
igen a nyolcban éltem az életem,
a nyolctól kaptam a lelkemet,
a nyolc, igen a nyolc lesz, ami eltemet. (jáh)
mondhatsz te bármit, ez így marad,
mert aki oda születik, az úgy marad, (öh)
ezt itt megszoktuk testvér, nekünk itt a jó,
mert itt száz éve mindenki kanyhalóóó.
Ref.: Ki ez a cigány, hát mit tudtok róla?
Ki ez a cigány, hogy minden szava bomba?
Ki ez a cigány, hogy mindent leszakít?
Dikk ez a cigány öcsém, ez mindnekire szarik. 2x
Azt hiszi mágáról, hogy művész,
mer van lemeze,
a fászomat,
ázt,
ázt szopja le,
a lyányomat se ádnám neki,
mer a Marinak a fia,
oszt közbe gyereknek is büdös vót,
a cseppfaszát mindig húzotta a téren lenn,
szén szagú,
az egész családja,
rohadjon meg,
az.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
