|
|
|
| Előadó: | Killakikitt |
|---|---|
| Album: | Legenda |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Jakab András Szarvas Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | ScarCityBp |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
hiányoztok nekem, egyszer ott leszek köztetek
fenn az égben, van lent a pokolban
nyugodjon békében mindkét nagyapám
unokaként nekik örömet okoztam
több barát is odaát van már
akiknek az életemet is akar átadnám
mert titeket sosem feledlek, rest in peace
tanui lesztek annak, hogy a zene meddig visz
dobom a jelet, akkor is mikor fellépek
lekapcsoljak a fényt, ha ott vagy a gyujtód égjen
a föld öleli magába, kit eltemettek
a feltámadás, amit az isten nem engedett meg
csak egyszer, és azt is csak a fiának
mer nála többet senki nem adott a világnak
mi elünk, de nem biztos, hogy kiérdemeltük
bünösök vagyunk, mivé lett a lelkünk
mennetek kellett, elhagytatok a földet
ilyen a halál, ő bármikor az életre törhet
magával viszi azokat, akiket szeretsz
kegyetlen világ ez, ha nem bírod utánuk mehetsz
az égre nézek, a keresztapámhoz beszélek
várom, hogy találkozzunk, ezért a végtől nem félek
mind a két nagymamámat elveszítettem
sok emlékre zárat tettem, de most felfeszítem
felidézem az emlékeket
a szerettekkel eltöltött éveket
fáj, hogy egyre többen itthagytok
csak az az egy nyugtam, hogy ti már jobb helyen vagytok
hiányoztok, vissza sírom a múltat
támadnak a képek, megint a szívembe szúrnak
sok barát elment, akiket nagyon szerettem
ti vagytok a csillagok, mik ragyoknak felettem
vigyáztok rám, érzem, tudom mellettem álltok
akármerre járok, vágom, hogy ti rámtaláltok
a szöveg nektek szól, hiszem, hogy hallotok
amíg velem vagytok, nem állok le, addig alkotok
én is egyszer meghalok, megyek a föld alá
le a mélybe, ahol senki meg nem talál
vésd be a nevem, a jövőm egy gödörbe
erre gondolj fiam, mikor azt mondod dögölj meg
rengeteg rokon elhagytott és fáj
dep, szakít fent van és már száll
szerettem őket, nem szóltak, hogy távoznak
értük jött a halál, hiába is táraztak
fényképek nyugtatnak, de a lelkem harcol
nyomomban az ijedelem egyre-egyre hajszol
kopogtat, lehet mikor alszol
nem hallod a szavát, tesó, ne hidd azt, hogy majd szól
dédimamám egy asszony, aki barát
őt büntéttek, pedig nem érdemelt halált
dühöm nagy, vitték, akit féltettem
mit nem mondok, gyöker, hogy azt asztalra lét tettem
férfi vagyok, de sírok is képzeld
odajutunk mind, ahonnan élve már nem mész el
nem köszöntem el mindekitől éltében
kik mára meghaltak, nyugodjatok békében
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
