|
|
|
Ülj le és hallgasd meg egy megromlott ember életét.
Ígérem utána majd tisztábban látod: mit miért.
Elcsesztem sok mindent
még mindig megdöbbent
De ez már nem számít, hisz ő régen elment.
És ha nagy a gáz, az élet leforráz, ráz és meggyaláz
Ez majd mindent megmagyaráz
Ha nagy a láz
volt már száz és száz
A testünk csak egy váz, ami a lelkünkre vigyáz
És ha bűnbe esnék, ne aggódj értem!
Tudd jól, hogy valahol lesz majd egy hely, ahol
Vár rám, vár rám, vár rám
Jobb élet, talán már vár
Hidd el, hogy akkor én még nem tudtam azt, hogy mennyit ér
egy biztos pont az ember életében több mindennél.
És mégis egy este, ő volt az egyetlen
Istenem mért kellett, hogy így történjen
És hogyha a blues elkap, összezúz, a mély vízbe lehúz
És te végleg visszavonulsz
Hogyha a fény, mint egy utolsó remény
Ki alszik és tömény füstté válik az éj egén
És ha bűnbe esnél, ne aggódj baby
Tudd jól, hogy valahol lesz majd egy hely, ahol
vár rád, vár rád, vár rád
Jobb élet, talán már vár
Ooooooooo....
És hogyha a blues elkap, összezúz, a mélyvízbe lehúz, és te végleg visszavonulsz
Hogyha a fény, mint egy utolsó remény
Ki alszik és tömény füstté válik az éj egén
Oooooooooo...
