1.rész
Lelkemen sebhelyek, olykor tévedek,
rengeteg gondolat mit nem igazán élvezek.
Cipelem a terhemet, húzom a rabigát,
fájdalmas pont volt, elvesztettem Akigát.
Könnyebb lenne mindent elfelejteni,
még édesebb volna el nem ereszteni.
Késő keseregni, a buszt már lekéstem,
mér jó neki nélkülem mai napig nem értem.
Számtalan bánatot, örömöt megéltem,
egy dologra rájöttem, nem bízhatom a reményben.
Láttam magam kívülről akár egy regényben,
annyit érek, mint gazdag a szegénynek a szemében.
Az idő távlatában már nincsen miben higgyek,
két ember a támaszom, ők nem más, mint az ikrek.
Nevessetek bátran, ez a dal is szánalom,
higgyétek el tudom csak önmagamat áltatom.
2.rész
Nőnek a gondok, nyom a keresztem,
az élet viharában érzem elvesztem.
Minden egyes sorba szavaim a tesztem,
tudtam, hogy egy napon ez lesz, majd a vesztem.
Számomra az első, édes anyukám,
egy dolgot kérek mindig vigyázz rám.
A másik szívügyem, vannak elveim,
mindentől megóvlak drága testvéreim.
Értetek meghalnék, imádott nagyszüleim,
egy élet is kevés, hogy dicsérjenek soraim.
Rátok aztán bármikor számíthatok a bajba,
tiszteletem jelképe a hátamra van varrva.
Édes apám köszönöm, emberré neveltél,
voltak köztünk feszkók, de mindig tudtam szerettél.
Felnyitottad szemeim, hogy nem elég megtenni,
vannak pillanatok, mikor férfinak kell lenni . . .
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah