|
|
|
| Előadó: | Angel feat. SMF |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Angel |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Angel:
Néha üvölt a csönd és éget a jég,
Rég elég már belőled, de én kérek még.
Az emlékek szépek, mégis fájdalom éltet,
Csak egyszer tudnálak elfelejteni téged.
Volt, hogy érted éltem, van, hogy érted halok,
Lehunyom a szemem és semmit sem hallok,
Megszűnik a külvilág és nem érdekel más,
Darabokra hullok, nincsen több állomás.
Egy látomás, egy elbaszott vallomás,
Nemrég szárnyaltam, ma vár a zuhanás.
Rohanás tovább, hogy a céljaim elérjem,
Ha kérdeznéd hogy vagyok, lenne mit mesélnem.
De még nem állok készen, hogy hangodat halljam,
Könnyeim titkolom, nem szólok, ha baj van.
Magányos dallam kel minden nap új útra,
Mindig segít abban, hogy ne gondoljak a múltra.
Refrén:
Rég porosodnak a polcon a királylányos könyvek,
A mesebeli hercegek, jobb, ha elkerülnek.
Neked nem számítanak már az eltitkolt könnyek,
De a fáradt szárnyú angyalok majd új álmokat szőnek. (2x)
SMF:
Bánkódni kár... attól csak rosszabb,
Ha a múltba tekintesz, minden szenvedés hosszabb.
Vagy lehet, hogy soha véget nem érő gyötrelmek,
Amik esténként az álmaidban fölkelnek.
Én is arra vágyom, akire nem szabad,
A könnyeim nem látod, de a szívem megszakad.
Mosolyog ajkam, pedig nem hallottam igaz szót,
Akit hűnek hittem, valójában ribanc volt.
Soha nem láthatod, hogy ha bajom van,
Büszkén elfordulva küzdök a vadonban.
Azokban a percekben, mikor csalódtam,
Próbáltam meggyőzni magam, hogy valótlan.
Megtörtént és minden emlék a nyomomban,
De soha nem lesz a lelkem romokban,
Mert előre nézek, nem pedig hátra,
A földön maradok, és nem kapok szárnyra.
Refrén:
Rég porosodnak a polcon a katonás könyvek,
A mesebeli hercegnők, jobb, ha elkerülnek.
Neked nem számítanak már az eltitkolt könnyek,
De a fáradt szárnyú angyalok majd új álmokat szőnek. (2x)
Angel:
Újabb álmok, melyek valóra nem válhatnak,
A remény sugarai folyton csak áltatnak.
Tovaszállnak a sorok, az égen vágtatnak,
A boldogság órái engem mindig megváratnak.
Bezárhatnak a szívembe végtelen időre,
De rég eltaszít magától forró ajkaid őre.
Én többre vágytam, nem csak egy keringőre,
Pedig sokan mondogatták: Válassz bárkit, csak őt ne!
Szerelmünk nőne, persze ha még létezne,
Ha valamelyik fél napról napra nem vétkezne.
Megmérgezne a tudat, talán meg is tette,
Mikor Ámor nyilait a szívemhez szegezte.
Nem kérdezte, hogy akarom-e azt az érzést,
De legközelebb remélem, hogy felteszi a kérdést.
Mert tévedés, hogy vonz a szenvedés,
A rózsaszín köd mögül fáj a felébredés.
Refrén:
Rég porosodnak a polcon a királylányos könyvek,
A mesebeli hercegek, jobb, ha elkerülnek.
Neked nem számítanak már az eltitkolt könnyek,
De a fáradt szárnyú angyalok majd új álmokat szőnek. (2x)
Refrén:
Rég porosodnak a polcon a katonás könyvek,
A mesebeli hercegnők, jobb, ha elkerülnek.
Neked nem számítanak már az eltitkolt könnyek,
De a fáradt szárnyú angyalok majd új álmokat szőnek. (2x)
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
