|
|
|
| Előadó: | Angel feat. Jella |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Angel |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hagyd a nyálas zenét, nem kell a kamu cucc,
Ha „jobb” csajt látsz nálam, máris utána futsz.
Lassan szerelmet vallasz egy facebookos fotónak,
És teszed a jófiút sok műmellű lotyónak.
Hát hajrá! Akkor baszd őket sorjába,
Nem így ismertelek, de tévedtem korábban,
Már van mit meglátnom, a köd szerteoszlott,
Fentről valaki nekem végre új lapokat osztott.
Ne mondd, hogy szeretsz, hidd el, nem érdekel!
Másnap úgyis az egyik ribancod térdepel
Előtted, „Nem kell más” ezt már ellőtted...
Előbb tedd szívedre a kezed, hm... milyen csönd lett...
Hát ennyi, most már lehet tovább menni,
Lehet más csajt szeretni és majd én fogok nevetni,
Mikor váratlanul felhívod, és ő majd válaszul éppen
A telefonba nyög neked egy szeretkezés hevében.
Refrén:
Jella
Húzz el,
Nem te vagy az, ki nekem kell!
Húzz el,
Másnak talán jó leszel!
Húzz el,
Nem érdekel már mit teszel!
Húzz el,
Hidd el, ez egy égi jel!
Bridge
Jella
Nem szabad, hogy kelljen!
Angel
És ha mégis kellesz neki?
Jella
Rajzoljon magának barátnőt!
Angel
Biztos vagy benne?
Jella
Hát... Szeretnék...
Nem mehetsz el szó nélkül, én már meguntam,
Hogy valaki szórakozott velem és én sírva elbújtam.
Nem úgy van, ahogy hiszed, nem utállak téged,
De ha újra megpróbálsz átbaszni, a zenében lesz véged.
Tudom, éget a vágy és kell a tűsarkús picsa,
Mert ilyenekre élvezel,de nincs is ebben hiba,
Csak engem kerülj el, tényleg úgy nagy ívbe,
Mert veled ellentétben nekem szükségem van szintre!
Az olyanok, mint te, mind magányosan végzik,
És a boldog párokat nyál csorgatva nézik.
A lényeg, hogy az ágyadban mindig lesz egy kurva,
Akit megkedvelsz, és holnap már a legjobb haverod szúrja.
Ez olyan ultramenő, kell egy új szerető,
Lehetőleg olcsó, facebookon fellelhető,
Mert a MyVip uncsi, túl sok az ismert punci,
Na én leléptem, drága, lehet más agyát húzni.
Ref.
Bridge:
Túl nagy az arc,
Ez csak egy buta harc.
Összezavarsz!
Döntsd már el, hogy mit akarsz!
Angel:Olyan bizonytalan vagyok, vagy lehet, hogy mégsem?
Követem a jeleket, de még nem értem egészen.
Tudod jól, reméltem, hogy végre minden sikerül,
De mindig van valami, ami végül kiderül.
Jella:Egyszerűbb is lehetne, ha az egóból levenne,
Talán nem halna bele, ha valamikor keresne.
Angel:Nevetne azon, ha visszanézné, mit művel.
Jella:Gyerek még, nem tudja, hogy kell bánni egy nővel,
Gyorsan hazamegy, mielőtt felébredne anyuci,
Húszon túl sem lehet még a csajoknál aludni.
Angel:Aludni mi? Nem hülyék a szülők sem,
De szólhatna nekik, hogy „Ébresztő, felnőttem!”
Ref. 2x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
