|
|
|
Hallgasd meg, mit mesél,
szívekről hogy zenél szívem-,
hidd, hogy álom csak minden!
Hunyj szemet, s mindent látsz-,
csak körhintázz...
Dúdolom dalát és szerelmes szavát a létnek,
én a szívekhez értek-,
meseszép, gyere hintázz, körhintázz!
Kell az a csók, az a tűz, az a láz, az a tánc-,
nincs nagyobb tánc!
Lásd hát álmom:
kényeztet szerelmes párom,
angyali ördögöt játszom-,
nem is kell szó, ha a vágy dal szárnyal...
Még, még!- még egy kis szerelmet kérnék!
Álomszín', valódi érzést:
nem csak egy szemfényvesztést-, hű féltést!
Hol van egy hű lovag hát, aki álmomban csókol?!
Nem csak szavakkal pózol,
ad az igazi jóból-,
hol van hát?!
Hercegem jöjj, de ha álmom nem illik hozzád:
állj csak tovább!
Kelts fel csókkal!- ébredjen szerelmes sóhaj,
kerüljön, feledjen gond, baj:
szívemet lopd el, te tolvaj!
Keltsd fel álmom!- érints meg, ahogyan vágyom,
engedd, hogy szabadon szálljon-,
vár rád egy álom,
hogy élj száz csodát!
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
