1.rész:
Az élet érdekes, olykor ad, olykor elvesz,
de elég röhejes, amit velem megtesz.
Elvette a lányt, akit őszintén szerettem,
azóta meghaltam többé nem nevettem.
Szomorú volt látnom, nem tehetek semmit,
talán ez a szám, majd a fájdalmamon enyhít.
Így, hogy már nem vagy elvesztettem hitemet,
szép lassan megőrülök, száz démon tépi lelkemet.
Nyugtalanságban, kínban telnek napjaim,
már vérzik a papír mire írom neked soraim.
Mindenről eszembe jutsz, bármit is csinálok,
az utolsó szó jogán csak egyet kívánok.
Legyél újra velem, fog most meg a kezem,
te aranyozd be minden nap az életem.
Odaadnám mindenem, rajtad kívül semmim nincs,
te vagy a világon nekem a legnagyobb kincs !!
REF. : 2x
Melletted minden reggel vidáman ébredek fel,
s könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben új útra szólít engem,
talán nem érted meg soha sem . . .
2.rész:
Az együtt töltött időkre emlékezz vissza,
boldogok voltunk, de egyikőnk se tudta.
Előre, hogy egyszer mindennek vége,
azóta én, már nem nézek tükörbe.
Mer' leköpném magamat, figyeld hát a szavamat,
tudom kicsit szánalmas, hogy sajnáltatom magamat.
A szürke napjaimba TE voltál a csillogás,
kár, hogy ez már nincsen, de az érzés, oly csodás.
El kéne felejtenem minden egyes percet,
bárhogyan is akartam, látod SZIVEM nem megy.
Emlékezni akarok, együtt lenni veled,
minden pillanatba felvidítani a kedved.
Kimondani szeretlek, tőled viszont hallani,
ebben reménykedem, abban, hogy a majdani.
Következő években, ha ismét velem lennél,
el se hinnéd kis csaj, milyen boldoggá tennél !!
REF. : 2x
3.rész:
Megláttam benned az angyali szépséget,
ekkor már tudtam s nem éreztem kétséget.
Akkor se mikor az esőbe rád vártam,
TE voltál a LÁNY, akire mindig is vágytam.
Bátran oda álltam, megkérdeztem tőled,
járnál e velem, de TE nem búcsúzol tőlem.
Kegyetlenül fáj, elvesztettelek téged,
soha nem is látlak csak azon a pár képen.
Melyeken mosolyogtunk, önfeledten, vidáman,
de bárhogyan is akarom, úgy érzem hiába.
Bizakodom abba, a sorsunk jóra fordul,
minden ilyen alkalommal a világ rám mordul.
Rettegek a reggeltől, rettegek az éjjeltől,
nélküled MINDEN rossz, így rettegek az élettől.
Így hát mihez kezdjek, mond meg mit csináljak,
TE voltál a kulcs ahhoz, hogy jobb emberré váljak !!
REF. : 2x
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah