|
|
|
Talpra magyar,hí a haza,
Itt az idő,most vagy soha,
Rabok legyünk vagy szabadok,
Ez a kérdés-válasszatok.
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughattak.
A magyarok Istenére esküszünk,
Esküszünk,hogy rabok tovább nem leszünk,
A magyarok Istenére esküszünk,
Esküszünk,hogy rabok tovább nem leszünk.
Sehonnai bitang ember,
Ki most,ha kell halni nem mer,
Kinek drágább a rongy élete,
Mint a haza becsülete.
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk,
Ide veled régi kardunk.
A magyarok Istenére esküszünk,
Esküszünk,hogy rabok tovább nem leszünk,
A magyarok Istenére esküszünk,
Esküszünk,hogy rabok tovább nem leszünk.
A magyar nép megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez,
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot.
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett,
Mondják el szent neveinket.
A magyarok Istenére esküszünk,
Esküszünk,hogy rabok tovább nem leszünk,
A magyarok Istenére esküszünk,
Esküszünk,hogy rabok tovább nem leszünk,esküszünk.
ONLINE MEGHÍVÓ
