


| Előadó: | Keressük! |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Sándor |
|
Horváth Jenő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | feldolgozás [+] |

Tudom, hogy most haragudnál,
hogyha látnál engem.
Késő van és mégsem alszom én.
Ne félj, csak a kis lámpa ég,
neked írok csendben.
Alszik anyu, szuszog kisöcsém.
Ritkán jössz most apu haza,
s mindig úgy sietsz el,
és valahogy olyan furcsa vagy.
Tudom, nem árulsz el engem,
te mondtad rég egyszer:
„Mi összetartunk, ugye férfiak?”
Apuka, gyere haza, szépen kérlek!
Ígérem, jó leszek nagyon.
Nem verem meg többé a kisöcsémet,
fogamat szó nélkül megmosom.
Semmit se hozz nekem,
mert más úgysem kell!
Csak te gyere és velünk maradj!
Ugye, nem sokat alszom már,
s egy reggel itt leszel? Vár a kisfiad.
Azt mondta az anyu, hogy te
csak pár hétre mégy el.
Vidéken vagy most, ott dolgozol.
Elhittem és azóta is
úgy aludtam éjjel,
másnap itt vagy, s vajon mit hozol?
Nem jöttél, csak jött helyetted
pénz, cukor, ajándék,
és villannyal hajtott kisvasút.
Nincsen, aki megjavítsa,
ha rossz lesz a játék,
és nélküled nem örülök úgy.
Apuka, gyere haza, szépen kérlek!...
…s egy reggel itt leszel? Vár a kisfiad.
Most már tudom, anyu téved,
vagy csak rosszat mondott,
bár én másnak soha nem hiszek.
Te mondd meg hát édesapu,
tényleg sokkal jobb ott?
Sokkal jobbak ott a gyerekek?
Tudd meg azt, hogy anyunál
szebb sem lehet senki.
Nálam jobban senki nem szeret.
Késő van már, álmos vagyok,
holnap fel kell kelni,
s lehet, hogy számtanból felelek.
Apuka, gyere haza, szépen kérlek!...
…s egy reggel itt leszel?
Ugye, hogy itt leszel?
Addig is szeretettel csókol kisfiad.



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos