|
|
|
| Előadó: | Echo Off |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
2002, a Duna utcát járom,
az első globálisan felmelegült nyáron.
Medgyessy-kormány, 39 fok,
meglátom a Görényt, egy kapunál ácsorog.
"Napozol Göri, nincs ennél jobb dolgod?"
"Én nem sülök le, és inget sosem hordok!
Egy kis görénykedésre, nincs jobb idő ennél,
lenne egy kis biznisz, jó hogy erre jöttél!
Van itt egy új lakó, most hozatja a fát,
de közben gondolom, hűsíti is magát.
Biztos lemegy majd a Závori-kocsmába,
és megkér valakit, hogy vigyázzon a fára."
"Bűzlik ez nekem, mi lesz, hogyha elkap?"
"Ne már barátom, öt perc alatt megvagy!
Egyszerű az ügy, és nem is ismer téged,
te beszélj vele, jámborabb a képed"
Belementem végül, meg is jött az ürge,
jelentkeztem őrnek, egy százast ígért érte.
Aztán, mikor egyedül maradtam a fákkal,
megjelent a Görény néhány malaclopó zsákkal.
Sebesen pakolta, de szépen elrendezte,
így több fa fért a zsákba, volt rutinja benne.
Már befejezte majdnem, mikor a zsák rezzent:
elszórta a szajrét és rohanni kezdett...
Sejtettem mi történt, én is futni próbáltam,
de odaért a tulaj, és elkapta a vállam:
"te meg akartál lopni, de nem szólok rendőrnek,
ha a fáskamrámba szépen bepakolod őket."
A hőség butított, még vizet sem kaptam.
este fél kilencig csak a hasábokat raktam.
A tenyerem sajgott, telement szálkával,
de csak-csak elbírtam mind a 20 mázsával!
Mikor hazafelé, az Űzőnél ballagtam,
a Görény deres hajú öccsébe botlottam.
Hogy vagyok, kérdezte, hát elpanaszoltam,
hogy a Duna utcában, szálkás fát pakoltam.
"Kinek rakodtál? Csak nem az új lakónak?
Azt a bátyám vállalta, legalábbis úgy hallottam.
Csodálkoztam is, hogy az a gané, dolgozni áll?
Mert inkább svindlerkedik, döglik, lop meg piál."
Ekkor értettem meg, hogy csúfosan rászedtek,
a fickó meg a Görény, összebeszélhettek.
Nem fordultam vissza, csak mentem elgyötörten,
azt a piszok Görényt már úgysem találnám meg.
Csak jó pár hónap múlva találkoztunk újra,
tagadott mindent, úgy tett, minta sírna:
"Egy arany haverommal ilyet nem bírnék tenni
Nem lenne kedved egy kis fröcsire meghívni?"
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
