|
|
|
|
|
| Előadó: | Delhusa Gjon |
|---|---|
| Album: | Mediterrán |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 3:52 |
| Szövegírók: |
Delhusa Gjon Gertz Fred |
|
Delhusa Gjon |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nagy hegyek és erdők mellett születtem,
Pásztorok életét jól ismertem,
Így éltünk mi hárman:apám,húgom meg én,
Édesanyánk emlékét szívünkben őrizvén.
Nagy hegyek és erdők,ha hívtak én mentem,
Sziklákon jártam,hol a sasok fészkeltek,
Apám ha fújta a furulyát,táncoltak a gyerekek,
Taraboka hangja szállt a szélben,csillagos estéken.
És legelhetett a nyáj,
Bár a farkas ott állt lesben,
Hű kutyáink oltalmát bizton éreztem,
Bizton éreztem.
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-náj-ná-náj-náj
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-dáj.
Nagy hegyek és erdők,és egy fekete lány,
Ő volt a szemem fénye hosszú éveken át,
Néha sírt,ha énekeltem a macedonok dalát,
Hogyha ölelt hangja elnyomta a tenger moraját.
De jött egy furcsa nap,
Minden család útnak indult,
Merre jár most nem tudom,
Csak azt,hogy gyönyörű volt,
Oly gyönyörű volt.
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-náj-ná-náj-náj
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-dáj.
Eljöttem,hát itt vagyok,
Ez a város az otthonom,
De ha eszembe jutnak a régi napok,újra dalolok.
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-náj-ná-náj-náj
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-dáj.
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-náj-ná-náj-náj
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-dáj.
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-náj-ná-náj-náj
Ná-ná-dom-di-ri-dáj-ná-dáj-dáj
Ná-ná-nom-di-ri-dáj.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
