


| Előadó: | Kulka János |
|---|---|
| Album: | Akarod vagy nem |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 3:33 |
| Szövegírók: |
Nemes István |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | pop rock, művész |
| Címkék: | Keressük! |

Azt mondta dolga van, de látom, hogy mégsem indul el,
Felejtsünk itthon valamit, amit keresni kell,
Nem számít az idő, nem számít a sapka, a kabát,
Apránként felforgatja végül, mind a két szobát.
Próbálok tévézni míg rámol, mert úgy idegesít,
Unom, hogy mostanában lekési az összes ügyeit,
Ilyenkor néma az egész lakásban össze-vissza jár,
Egyszer csak érzem, hogy itt van és pont mögöttem áll.
ref:
Már tudjuk is, mi az amit még keresett,
Mert persze mi magunk vagyunk, ami el veszett,
És akkor egyszerre beszélni kezdenénk,
Hogy arról hallgassunk, hogy itt vagyunk-e még,
Hogy ő,
Meg én,
Hogy vége van vagy lenne még esély.
Beszélni kellett egy kicsit, mert túl nagy volt a csönd,
Aztán egy mondat közepén nem nézett rám, csak el köszönt,
Sokáig néztem a tükörben azt a szürke valakit,
Lehet, hogy ő látta jól, és nem is vagyok itt.
ref:
Már tudjuk is, mi az amit még keresett
Mert persze mi magunk vagyunk, ami el veszett,
És akkor egyszerre beszélni kezdenénk,
Hogy arról hallgassunk, hogy itt vagyunk-e még,
Hogy ő,
Meg én,
Hogy vége van vagy lenne még remény.
Egy rossz napra, jó nap ez így megy és ettől lesz egész,
/Ez most egy rossz nap volt/
És fáraszt, és izgat, és untat, de még is ez a szép.
/De annyi jó napunk is volt/
Egy rossz napra...
/Tudom, hogy van még esély/
És fáraszt....
/Akkor most kapaszkodj belém/
Egy rossz napra...
/Ha újra együtt vagyunk/
És fáraszt...
/Akármit megtalálhatunk/
Egy rossz napra...
/Ez csak egy rossz nap volt/
És fáraszt...
/És annyi szép napunk is volt/
Egy rossz napra...
/Ez most egy rossz nap volt/
És fáraszt...
/De annyi jó napunk is volt/
Egy rossz napra...
/Tudom, hogy van még esély/
És fáraszt...



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."