|
|
|
| Előadó: | Angel |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A pokol tüze éget
ott még láthatlak téged
most véged végre érzed
érted eljött a végzet
mérged átjárta testem
utolsó csókod rám mérted
miért nem érted
én meg tettem
hiába nem kérted
remélted s reméltem ennek happy end lesz a vége
most megnézheted, hogy az arcom forró lázban ég-e
karom liba bőrös lesz érintésed magamon érzem kívülről nem látszik, de
belül régóta vérzem
nem értem miért nem
engeded el még
mindig két kezem mond
miért ragaszkodsz úgy
ahhoz, hogy te legyél a végzetem nevem szívedbe égetem
mi közbe fáradt szárnyaim tépkedem rossz úton lépkedem, de hidd el én már élvezem
ne közelíts felém ha én téged elkerüllek szívemben hagyott késeid már régen elmerültek véresen a pokoltornád tetteden sátáni hangon harsogom én már nem szenvedem föld alá temettem a rosszat ami te voltál szívem minden fájdalmat már egyszerűen deportál nem hat rám a bánat, mert erősebbé lettem mikor könnyek folytak arcomon újjá születtem a lelkem megnyugszik a szemedben kínok villannak, amit egyszer nekem adtál legyél részese mind annak kóstolj bele te is a szenvedés keserű ízébe ha rajtam múlna a végzet felé ezer ördög kísérne
Akár merre nézek
Fagyos arcod látom magam előtt
Gyerek szemekkel bámulsz rám
Hiszen nem vagy te még felnőtt
Ármod mégis szívembe lőtt
Átszakítva egy felhőt
Jeges esőt zúdítva rám
Már nem érzékeltem az időt
Gyorsan teltek el a percek
A napok hónapok kellettek
A szavak semmit nem értek
Összetörtek a tettek
Bátran nevethettek rajtam
Könnyedén lepereg rólam
Műtestek itt van mellettem
Már évek óta tollban
A pórban egy szólam
A sorban nem egy pontban
Elmondtam ott van forgathatom
Akár jóban rosszban
….
Csak szóban tök mindegy milyen pózban
Bármit kérhettek tőlem, de én többé nem leszek szótlan
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
