|
|
|
| Előadó: | Freddy A Dupla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.Verze
Mikor a tükörbe nézek rájövök, hogy hamis vagyok
Ami kirántott a sz*rból majd az is hagy ott.
Kétségbe esetten nézem a képeket,
Mond meg Uram, még meddig élhetek?
Hiába teszem össze a két kezem
Mázli nincs, a nullát hamar észreveszem.
És hiába mormolom minden éj az imát,
Már én is olyanná váltam amilyen a világ.
Csak a haszon amit látok máson
Kattog az agyam, folyton az újításon.
Neked a törvény, nekem a bűn,
Ha neked hűtlenül, nekem hűn!
"Megen" idéztem, fogd fel ez az igazság,
Ha más számla üres az enyémre írassák,
Az összes kib***ott "stiklit".
Ha már tele a pohár veszem is a tipli!
Refrén:
Oldozz fel kérlek, hogy had lássak tisztán!
Maradsz a pokolba, ugyan olyan gizdán!
Térdepelek, hogy segíts máson!
Nem éred el azt, hogy más tisztán lásson!
2.Verze
Sokszor látom magam előtt a jövőt, a borút,
A csendes háborút.
Néha-néha én is úgy érzem
Ezen a csatamezőn előbb-utóbb elvérzem!
Keresem a kiutat, minden rossz fele mutat,
Ennek ellenére mindenki kutat!
Ha valakinek sikerül és kikeveredik,
Nem kell sokat várni, rögtön eltemetik.
K**va bábuk egy k**va sakktáblán
Azok vagyunk és egyszer meghalunk!
Nincs kímélve senki, öreg vagy fiatal
A föld lesz a dunyha után ami majd betakar!
És gyújtok egy gyertyát annak akit tiszteltem,
Aki válaszolt rögtön ha kérdeztem!
De az én lelkem még mindíg a földön lohol,
És az tudja igazán, hogy ez itt a pokol!
Refrén:
Oldozz fel kérlek, hogy had lássak tisztán!
Maradsz a pokolba, ugyan olyan gizdán!
Térdepelek, hogy segíts máson!
Nem éred el azt, hogy más tisztán lásson!
3.Verze
Mikor a tükörbe nézek rájövök, hogy nem az vagyok,
Akinek születtem, még is ide halok!
Ha itt láttam először a napfényt
És írtam róla egy egész regényt, csak hogy
A háború az egyre nő, a létszám csökken,
A halál az duplára szökken.
Így elfogy lassacskán minden ember,
Mert a megoldások kulcsa mára már a fegyver!
Értetlenül néztek, meg rosszul intéztek,
A mai nap még megtalál a végzet!
Miért menekülsz? Mond miért bujkálsz?!
Nincs menekvés ha az útjába állsz!
Utólag persze lehet sírni, meg bánod,
Hogy az esélyes útját elállod!
Valljuk be itt mi már rég elbuktunk,
Mert a bűn helyett jobbat akkor nem tudtunk!
Refrén:
Oldozz fel kérlek, hogy had lássak tisztán!
Maradsz a pokolba, ugyan olyan gizdán!
Térdepelek, hogy segíts máson!
Nem éred el azt, hogy más tisztán lásson!
---
Oldozz fel kérlek, hogy had lássak tisztán!
------
Térdepelek, hogy segíts máson!
------
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
