|
|
|
| Előadó: | Tirpa |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Boros Attila Pityinger László Winkler Gábor Pityinger Péter Szarvas Dávid Smidt Krisztina |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dopeman
Gyakran nehezen indul a nap,
mert szomjas a tank
és hivogat a bank
és belül a hang folyton azt kérdezi
mit ér az egész
ha neked az élet csak ennyit tartogat
a főnök baszogat
de még egyszer sem adta időben a fizudat
kínos szitukat él át az ember,
mert a legkisebb koccnál már mindenki gengszter
és a rendszer az megoszt és uralkodik
de senki nem tesz semmit a panaszon kívül
ezért van csönd mikor a nevem fölmerül
mert a D-O-P-E-M-A-N egyedül állt föl szemben a világgal
de most itt van a Tirpa és olyan mint én '96-ban
Tirpa
napról napra érek, kiutat keresek
nyomor vesz körül, az érzések hevesek
van aki azthiszi, hogy a Tirpa nem hiteles
kajálni nincs pénze pedig aztmondják, hogy sikeres
én mindenhol az elismerést kapom
de hidd el, hogy az meglepne, ha látnád ahol lakom
akármi történhet megmarad a reménység
azt akarta Isten, hogy én tudjam mi a szegénység
Refr.(Dopeman)
Az élet szenvedés, de mindig menj tovább,
ha föladod ember a végén nem tudod meg mi vár rád.
Az élet szenvedés, menj tovább,
mert az út végén lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád.
Na gyere Tirpa, mond mivan.
-Figyelj Dopeman elmondom, hogy felénk ott mivan.
Na gyere Tirpa, gyere mond mivan.
-A sok kamutól már a fa**om kivan.
Tirpa
Nehezen telnek a napok
az emberek azt hiszik, hogy szabadok, közbe rabok
fájdalommal telnek meg a lapok
a politikát utálom, mert ott csak kamut kapok
a fejünk fölött döntenek a nagyok
a világtalanok vezetgetik a sok vakot
illatról dumálnak, de nem hoznak csak szagot
ezzel uszitották magukra a keménymagot
Refr.(Dopeman)
Az élet szenvedés, de mindig menj tovább,
ha föladod ember a végén nem tudod meg mi vár rád.
Az élet szenvedés, menj tovább,
mert az út végén lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád.
Tirpa
Az életem nem izgalomtól mentes
összeálltam Dopemannal, mostmár tudom hogy lesz cash
ha én nyomom a vakert akkor reszkess
lehet hogy csóró vagyok, de nem egy örökvesztes
dolgoztam raktárban és gyárban
nagy elhatározást tettem az anyám hasában
nem akarok átlagosan élni
és nem akarok többet a hétköznapoktól félni
saját erőmből jutottam idáig
nem hallgatok bárkire, engem senki nem irányít
ide a csúcsgázsit, ide a csúcsgádzsit
azt mutassa majd a fókusz ahogy Tirpa k**vázik
most még mondhatod hogy álmodik a nyomor
ha nem nyilik a menny kapuja megmarad a pokol
jutott már szarból ahoz éppen elég
hogy ne hazuttold meg a szavunk te kib*szott veréb!
Refr.(Dopeman)
Az élet szenvedés, de mindig menj tovább,
ha föladod ember a végén nem tudod meg mi vár rád.
Az élet szenvedés, menj tovább,
mert az út végén lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád. (x4)
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
