|
|
|
| Előadó: | KevinKain |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Adorján Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
V1:
csak ülök egyedül a bárpultnál
jó pár elfogyasztott vadász után
a fejem már sajog, de nem a piától
talán túl sokat várok el a világtól
-
mikor azt remélem, hogy az emberi értelem
magasabb szinten van mint ahogy én az most hiszem
rohannék én kifele az első ajtón
hogy meneküljek a tömegnyomor okozta sokkból
R:
mer én ezt már nem bírom, mentsetek ki innen
hogy én hogy kerültem ide, hát már lövésem sincsen
halljátok meg végre, ez egy segélykiáltás
ez egy monoton agymosás, monoton agymosás
V2:
a kapu előtt már gyűlik a sor
nagy a választék itt minden állatfajból
csak bután nézik mér akarok kimenni
hogy lehet egy ilyen helyet nem szeretni
-
az utcára végül így kijutok
a friss levegőn én már nem izzadok
látom a haverok sem bírták már tovább
na végre egy értelmes társaság
R:
mer én ezt már nem bírom, mentsetek ki innen
hogy én hogy kerültem ide, hát már lövésem sincsen
halljátok meg végre, ez egy segélykiáltás
ez egy monoton agymosás, monoton agymosás
X:
mer ez egy monoton agymosás
mer ez egy monoton agymosás
mer ez egy monoton agymosás
MER EZ EGY MONOTON AGYMOSÁS
R:
mer én ezt már nem bírom, mentsetek ki innen
hogy én hogy kerültem ide, hát már lövésem sincsen
halljátok meg végre, ez egy segélykiáltás
ez egy monoton agymosás, monoton agymosás
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
