|
|
|
| Előadó: | MES+NATTER |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
NatteR Mc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mes:
Az utam szerteágazik mint az élet
egy valami biztos messze még az ítélet
itt élek köztetek itt temetnek el
hogy mit érek el már nem érdekel
mi a fontos,nekem rá kellett ébrednem
a tűz mi éltet még itt ég az énemben
elnyomhatatlanul tombol a véremben
azt hazudják ezzel be kéne érnem
de nem, én azért szívvel harcolok
késsel egy fába neveket karcolok
nevetve levágott fejeket hurcolok
jó ügyért teszek de én is rossz vagyok
jah mindenért szenvedned kell
akkorák a gondok mikhez nem érhetsz fel
de nem teszem túl magam inkább csak merengek
harcos vagyok nem mártír sem eretnek
a térkép vonalai a fejemből erednek
emberek hamis istennek szentelnek
hamis királyok kik a népet vezetik
észre sem veszed és mindened elszedik
fel sem tűnik hogy nem állnak melletted
a kenyered javát már régen megetted
a szerszámot egy életre letetted
most földel temeted minden szeretted
REFR:
Miért hiszed, hogy más lesz minden
Elvesztettem kiben mindvégig hittem,
Rájöttem innentől magamnak tartozom
Az utam előröl újra járhatom.
NatteR Mc:
Küzdesz napi bajokkal, mégis mosolyogsz ha fáj
Szétfeszít belülről minden elhallgatott vágy,
A szavak súlya, mi lehúzza majd a jelened
Megadja a löketet mi is lesz a következő fejezet
Nem látsz már mást, csak a kétségbe esett arcokat
A reménykedő szívekben a mélybe nyúló karcokat
A mindennapi harcokban a rozsda marja véred,
Remegő kezekkel az erődet fogyatkozni érzed.
Félve látod mikor az utadat járod
A vihar ellened fordul elsodor a zápor,
Az átok rád száll, gúnyosan körbe táncol
Játszál egy szerepet, lehetsz bármikor és bárhol,
Úgyis utolér majd a végzet
Az útszéli faágak az arcodba tépnek
Búcsút intesz minden rossz emléknek
Porrá zúzod, helyet adsz majd a szépnek.
Halk léptekkel haladsz most tovább
Ezek a pillanatok számodra mostohák
Hová sodor a szél,lelkedben háborgó veszély
Fejfádat vésve, már kevés az esély
Megsiratnak a terek,elringat majd a talaj
Elcsendül körülötted minden feltörekvő moraj
Nem maradt más csak a fájdalom szülte sóhaj
Azoktól kik a szívükbe zártak egy szóval.
A PUF túl az ezer-ötszázadik koncerten még mindig arra vágyik, hogy minél többször tudjon találkozni a közönségével.
Az Akvárium Klubban 2025. november 8-án koncertezett a Pál Utcai Fiúk. A PUF közönsége nagyrészt abból a korosztályból áll, amely a fénykorban is hűségesen követte a csapatot. Ez pedig a fővárosi koncert hangulatán is érzékelhető volt: különösebb tombolás nélküli, klasszikus buli-hangulat jellemezte az estét.
– A nyolcvanas években alakult Pál Utcai Fiúk Magyarország egyik legrégebben játszó alternatív rock zenekara. A csapat garázs-zenekarként, autodidakta módon kezdte el a zenélést, majd a rendszerváltás után már rendszeresen turnézott és sorban adta ki lemezeit. Népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy megalakulása óta folyamatosan koncertezik – szólt a beharangozó.
Pál Utcai Fiúk-dalszövegek itt.
A zenekar által tervezett nyolc órai kezdés úgy volt fél kilenc, ahogyan az az eseményben feltüntetésre került. Így már nem is tűnt annyira gigahosszúnak a koncert, ahogyan azt előzetesen ígértek, hiszen a másfél órás koncert átlagosnak számít.
A kényelmes dallista nem jelentett meglepetést, de nem is okozott csalódást
Leskovics Gábor ezt az estét is a tőle megszokott energiával vezetett végig. Leszámítva az új vagy kevésbé koncertfavorit dalokat, amelyeket nem vagy alig ismert a közönség. Lecsó az ilyen nóták végén köszönte, hogy meghallgattuk – ezt eléggé közönyösen tette és talán emiatt némiképp kiábrándítóan is hatott.
Félek, Jégkirálynő, Balatonszepezd, Szerelemharc, Milyen állat, Utolsó év, Nincs menedék, Hajsza, Csak úgy csinál, Nehéz idők, A bál – a legnagyobb kedvencek egy része tehát maradt el.
Torz és fülsértő hangzás rontott a koncert élvezeti értékén
Az sem volt felemelő, hogy közel a teljes koncert alatt problémák voltak a hangzással. Talán rossz helyen álltunk, de az a sok ember körülöttünk, aki szintén többször is befogta a fülét, hogy tompítsa a fülsiketítő torzulást, nem tévedhetett ekkorát. Érdemes lett volna meghallgatni egy hangosítónak kívülről – és nem csak a hangpultból a koncertet. Sokat rontott az este élvezeti értékén a rossz hangzás – és ehhez nem kellett vájtfülűnek lenni.
A családos anyuka talán önnön fiatalságát kereste a Pál Utcai Fiúk koncertjén
A dallista nem hozott meglepetéseket. Ahogyan a zenei szleng mondja: korrektül letolták a bulit. Érdekesebb volt ennél a közönség összetétele. Nagyrészt abból a korosztályból állt, amely a zenekar fénykorában, a kilencvenes és kétezres években volt kamasz vagy fiatal felnőtt. És aki most már családosként éli újra fiatalságát. Így volt ezzel az előttem álló anyuka is (jegygyűrű), aki kissé már kapatos állapotban vonaglott és láthatóan igyekezett megtalálni fiatalkori énjét, s lelke mélyén azt a mámoros érzést, amelyet a húszas éveiben érzett a PUF koncertjén.
Fotó: Pál Utcai Fiúk FacebookAkvárium Klub
