|
|
|
| Előadó: | MES+NATTER |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
NatteR Mc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mes:
Az utam szerteágazik mint az élet
egy valami biztos messze még az ítélet
itt élek köztetek itt temetnek el
hogy mit érek el már nem érdekel
mi a fontos,nekem rá kellett ébrednem
a tűz mi éltet még itt ég az énemben
elnyomhatatlanul tombol a véremben
azt hazudják ezzel be kéne érnem
de nem, én azért szívvel harcolok
késsel egy fába neveket karcolok
nevetve levágott fejeket hurcolok
jó ügyért teszek de én is rossz vagyok
jah mindenért szenvedned kell
akkorák a gondok mikhez nem érhetsz fel
de nem teszem túl magam inkább csak merengek
harcos vagyok nem mártír sem eretnek
a térkép vonalai a fejemből erednek
emberek hamis istennek szentelnek
hamis királyok kik a népet vezetik
észre sem veszed és mindened elszedik
fel sem tűnik hogy nem állnak melletted
a kenyered javát már régen megetted
a szerszámot egy életre letetted
most földel temeted minden szeretted
REFR:
Miért hiszed, hogy más lesz minden
Elvesztettem kiben mindvégig hittem,
Rájöttem innentől magamnak tartozom
Az utam előröl újra járhatom.
NatteR Mc:
Küzdesz napi bajokkal, mégis mosolyogsz ha fáj
Szétfeszít belülről minden elhallgatott vágy,
A szavak súlya, mi lehúzza majd a jelened
Megadja a löketet mi is lesz a következő fejezet
Nem látsz már mást, csak a kétségbe esett arcokat
A reménykedő szívekben a mélybe nyúló karcokat
A mindennapi harcokban a rozsda marja véred,
Remegő kezekkel az erődet fogyatkozni érzed.
Félve látod mikor az utadat járod
A vihar ellened fordul elsodor a zápor,
Az átok rád száll, gúnyosan körbe táncol
Játszál egy szerepet, lehetsz bármikor és bárhol,
Úgyis utolér majd a végzet
Az útszéli faágak az arcodba tépnek
Búcsút intesz minden rossz emléknek
Porrá zúzod, helyet adsz majd a szépnek.
Halk léptekkel haladsz most tovább
Ezek a pillanatok számodra mostohák
Hová sodor a szél,lelkedben háborgó veszély
Fejfádat vésve, már kevés az esély
Megsiratnak a terek,elringat majd a talaj
Elcsendül körülötted minden feltörekvő moraj
Nem maradt más csak a fájdalom szülte sóhaj
Azoktól kik a szívükbe zártak egy szóval.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
