



Oltogatod a csajokat és azt hiszed, hogy menő vagy....
A haveri társaságod meg a városban a kemény mag.....
Apuci BMW-jében feszítesz az utcán, csak lazán,
Harmadikra is épp, hogy átmentél a vizsgán.
Ez ám az eredmény, igazi pasi, főnyeremény,
Ami engem éltet most is megint a vak remény,
Hogy nem csak a szád nagy, de ismét leáll az agy,
Miniszoknyás picsa láttán, hiába van fagy,
Jujj, szorít a farmer? Mindjárt megsajnállak,
Hogy egy ilyen lányért mindig csorgatod a nyálad,
Ne panaszkodj már bakker, ha ilyenekre hajtasz,
Nem tehetünk róla, hogy te vagy ekkora balfasz.
Nem minden csaj kurva, erre rájöhetnél már,
Csak jó nő nem áll veled szóba, ugye milyen kár?!
Na, hagyj már most békén, hisztizz kicsit másnak,
Jobban irritál a hangod, mint egy ovis kislánynak.
.. ..
Ref. (2x)
Hey srác, amit művelsz kicsit gáz
Mire vársz? Ez nem csak egy láz
Ne parázz! Felráz majd egy érzés,
Hogy nem bírlak, nem kérdés!
.. ..
II.
Tíz perc szex után mindig elgondolkozom melletted,
Még ehhez is lusta vagy, ne udvaroljak helyetted?
Vagy vegyek neked virágot? Melyik a kedvenced?
Hogy elgondolkozz rajta, van még egy perced.
Nem találom a hajlakkom, már megint elhasználtad,
De még így is félre áll fent az egyik hajszálad.
Igazítsd meg gyorsan, mars a tükör elé!
Majd odajutok én is kicsit, talán estefelé..
Fekete, feszes, fényes gatya, ez lett az új divat,
Mikor az exemen megláttam, azt hittem, hogy szivat.
Cuki csillogós felső és a rózsaszín nyakkendő,
Na egy ilyen srác aztán rohadtul kelendő…
A pasik körében, de nyugi nem para a másság
Csak, ha csajnál próbálsz nyomulni azt meg ne lássák,
Bár én nem tudom melyik lány állna még le veled
Kellene a francnak a te szerelmes leveled…
.. ..
Ref. (2x)
.. ..
III.
Túl a tizennyolcon, hm a legjobb évek,
Ilyenkor születnek meg a legnagyobb férgek.
A pasi szótár leszűkül kb. három szóra,
Nő egyenlő szex, a whiskey meg húzóra.
Húsz óra van és már a fejedből sem látsz ki,
Bárki beszólhat bármit, magadért nem állsz ki.
Mit is várhatnánk tőled, anyuci kisfiától,
Ki szoknya mellé bújik, nem tesz semmit magától.
Csavarhúzó, szerelés? Rég idegen fogalom,
Csak a sarki szoliban nőtt meg a pasiktól a forgalom.
Na, összefoglalom, lassan semmit nem értek,
De a csajoktól évről évre csak többet reméltek,
Legyen két diplománk, és tanuljunk meg főzni,
Meg vigyázzunk a gyerekre, míg ti elmentek nőzni,
Csak ez ego az, amiből kijutott nektek bőven,
Mire ekkora az önbizalom, még mindig nem értem..
.. ..
Ref. (4x)



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos