|
|
|
| Előadó: | Suhancos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Radnóti Miklós Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Sz.B.:
Rebbenő szemmel ülök a fényben
Rózsafa ugrik át a sövényen
Ugrik a fény is, gyűlik a felleg
Surran a villám s már feleselget
S már feleselget fenn a magasban
Fenn a magasban dörgedelem vad
Dörgedelem vad dörgedelemmel, dörgedelemmel
s kék jele hervad,
S kék jele hervad fenn a tavaknak
Lenn a tavaknak s tükre megárad
S tükre megárad jöjj be a házba
Jöjj be a házba vesd le ruhádat
Vesd le ruhádat már esik is kinn, már esik is kinn
Már esik is kinn vesd le az inged mossa az eső
Mossa az eső össze szívünket
Fanka:
Én hiszek Istenben, bár tudom ez nagy balgaság és csak neki zenélek mégis mások hallgatják.
Talán engem ki sem szúrt a több milliárd közül
Talán amíg ki nem szúr, talán addig örül.
Én hiszek benned még mindig bármit mondtam és igaz ami igaz mikor adtam is csak loptam.
Elvettem tőled mindent, minden csepp reményed.
Már te is csak áhítod, tudod a lelki szegények.
Én itt születtem látod, de a vak nyelvét is értem.
Azért beszélek így mert hazudni mindig féltem.
Hogy a mennybe jutok, kétlem, mert árnyékod íve ágyékom kigáncsolta és visszalőttem a szívre.
Én hiszem, hogy van Isten, mert mi mástól lehetne, hogy mindazt amit láttam végül mégis nevetve mesélem és karjaid mégis újraölelnek.
Hogy álmaim a sárból minden reggel fölkenek.
Én hiszem, hogy a sorsom sajnálja a sorsát, hisz ki tapos le szívesen tövis nélküli rózsát.
Én hiszem, minden egyes ember angyalnak születik és Isten arról álmodik, hogy nem mindig csak követik, hanem egy szép napon majd utol érik páran, akik rendet tesznek itt lenn, ebben a világban.
Én hiszem azt, hogy te lehetsz ki felvezet a csúcsra.
Hisz nálad van az ajtó, tessék itt a kulcsa.
Sz.B.:
Rebbenő szemmel ülök a fényben
Rózsafa ugrik át a sövényen
Ugrik a fény is, gyűlik a felleg
Surran a villám s már feleselget
S már feleselget fenn a magasban
Fenn a magasban dörgedelem vad
Dörgedelem vad dörgedelemmel, dörgedelemmel
s kék jele hervad,
S kék jele hervad fenn a tavaknak
Lenn a tavaknak s tükre megárad
S tükre megárad jöjj be a házba
Jöjj be a házba vesd le ruhádat
Vesd le ruhádat már esik is kinn, már esik is kinn
Már esik is kinn vesd le az inged mossa az eső
Mossa az eső össze szívünket
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
