|
|
|
Refrén: (2x)
Halld a zenét, amit visz,
Szállít az emberi sóhaj
Sírással, nevetéssel
Telített ez a zaj
FMaN:
Mikor már sehol sem érzed az otthont, csak a stúdióban
Tuti jól van, megszállottság, előre szóltam
Figyelmeztettem magamat, lakat alatt minden akarat és vágy
Az elmém csak muzsikálásra állt rá
Befogta, mint a kátrány és, hogy ez zsír vagy hátrány
Majd kiderül, a megoldás ott van az ember hátán
Utazunk az álmok vitorláján, vagy a szárnyán
Ez van most az FMaN Tibor száján
Refrén:
Halld a zenét, amit visz,
Szállít az emberi sóhaj
Sírással, nevetéssel
Telített ez a zaj
Smile of Hell:
Én a levelemet írom, mert gondolok most rád
Mikor nem érint a kezed, mikor nem csókol a szád
Mikor szürke a világ és csak te vagy benne színes
Mikor a fülembe súgsz dolgokat, hogy velem mindent elhitess
Távoldonak a percek, csak emlékekben élsz tovább
Már nem érzem a bőrömön, a bőröd illatát
Ajkaid halk szavát a kép mi lánggal égett
Ez itt ért most véget, mégsem felejtlek el téged
Ha neked ez így könnyebb, fuss örökre menekülj
De te leszel a végén, az aki itt marad majd egyedül
Csak magadat vered át, rúgd fel mi köztünk volt könnyen
De én nem tudok már sírni érted mert nincsen többé könnyem
Refrén:
Halld a zenét, amit visz,
Szállít az emberi sóhaj
Sírással, nevetéssel
Telített ez a zaj
Filo:
Ez bennem szabad akarat, hogy eldugom a szavakat
El oda hova tűnnek el a nagy ködben a szamarak
Tudod a szürkék, belém ezt az éjszakák szülték
Ahol némán állnak kört az öreg telefon fülkék
Ahogy nem alszanak ők sem, én sem, ahogy te sem
Mert a fejemben a hangoknak, nem igaz a fele sem
Látod én így születtem MC-nek, az agyamban egy stroke-kal
Hogy úgy látom a világoat, ahogy te látod csak szmoggal
Szóval ülj le ide mellém nézd ahogyan elfolynak az évszakok
Ne higgyünk a tükörnek, ha azt mondja, hogy én szép vagyok
Mert szét vagyok, elfogyok, de így is talán több mintha
Kiszállnék végleg, de nem áll meg a körhinta
Refrén:
Halld a zenét, amit visz,
Szállít az emberi sóhaj
Sírással, nevetéssel
Telített ez a zaj
Smile of Hell:
Elkárhoztam, s lassan kihunyok én is
Mint a fekete lángok a szívemben
Csak egy kép, mit hagytál
Mit összetörtél, s mégis ott látlak mindenben
Mi velem maradt, csak egy magányos perc
Egyedül itt a hidegben
Te elvettél mindent, s kitépted a lelkem
Itt maradtam hitetlen
Refrén: (2x)
Halld a zenét, amit visz,
Szállít az emberi sóhaj
Sírással, nevetéssel
Telített ez a zaj
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
