|
|
|
Verze 1
Hallgasd ezt, itt a fóti hiphop mogul,
Amíg átveszed a ritmust és a tested erre mozdul,
Addig annak, aki várta, most új szöveg a mike-ba,
A kapu tárva-állva beenged a membránba,
Ez egy bástya, ami nélkül a kultúra nem lenne jelen
És azt hinnéd, hogy a város szépen alszik csendben,
Nade nem! Mert bátor MC szájbarágva,
Álmát látva, most kitárja az egész világra…
Jó reggelt Magyarország! Jó reggelt emberek!
Ha felkelek a szar kedvem a jókedvvel hempereg,
Az egyik felül marad, és megadja az alapot,
Így kezdődnek nálam a minden napok.
Nem mondok nagyot – én is csak úgy vagyok,
A társadalmi problémákba valahogy naponta belebotlok,
Mert itt mindenki önző, és uralni akar,
Ha fellépnél ez ellen egy jobb egyenes betakar,
De engem nem zavar, én kinyitom a számat,
Csak arról pofázok, amit mindenki láthat,
Nem árthat, ha felnyitja az ország a szemét,
És minden ember elkezdi használni az eszét,
Ez ám a beszéd! De mit érek vele?
Ha sorakozik többezer példa ezzel szembe…
Kicsi az ország és túl nagy a teher,
Ezért sok millió ember a falnak rohan fejjel…
Refrén
Ez… szerintem olyan, mint az…
De az… szerintem nem olyan, mint ez…
És a száj… szerintem hiába jár,
De szerintem elmondom, hiába nem muszáj.
A tied… szerintem más, mint az enyém…
De szerintem ez olyan, hogy csak így lehet a helyén…
És az élet… néha light, néha kemény…
Ezt én látom így, ez egy szubjektív vélemény…
Verze 2
Jönnek a trendek, más értékrendek,
Melyek új irányelvet adnak lelkednek,
Az diszkós, ez repper, ez EMO-s, ez rocker,
De szétmarják egymást, akár a vegyszer.
Sokoldalú elmékbe szállt már bele az ihlet,
És én megszerzem mindet…
Minden egyes földön töltött percért egy respekt…
Egy nagyon nagy tisztelet!!
Kit tisztelek, kik tisztelnek, én a hullámok közt twistelek..
De mit tegyek, miniszterek, üres zsebem, időm pereg...?
Ballag a katona és a szályában csutora
Az idegtől már lukacsosabb, akár egy fuvola...
Egy furcsa hang az agyamban már évek óta suttogja:
Minek nyissam ki a számat, úgyis rengeteg MC fárad,
Köpködik egymást, mások igazságot várnak!
Volt jobb szerintem, de lesz még ez rosszabb,
Az utunk nem rövid, de volt ennél hosszabb…
Hát fogjad azt a májkot, és most törd bele a nyelved,
Vagy állj a másik oldalra, ragd a hangfalra a füled,
A hiphop nem süket, csak sokan zargatják,
Olyanok, mint te vagy ő, akár a magamfajták,
Mindegy, hogy kivagy, mert ha elkapott a divat,
Elvszíted szépen a megszerzett való dolgokat...
Refrén
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
