|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Untitled |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 3:39 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(yo, yo, yo, yo, yo, yo, Smileis Styleish, eyyo, yo)
Verse 1:
Sínen vagyok, mint József Attila
Az életem még 85-ben el lett kakilva
Néha nézek a világba, mintha tudnám, hogy mi van
De már fikarcnyi sütnivalóm sincs
Hisz minden másnapos reggelem ki van
Eddig befordult zenét csináltam
Most kifordult zenét csinálok
Ha már ez sem tetszik csókoltatom anyátok
Táncolj Budapest parádé szedje be a sok lóvét
Az apró meg anyádé.. vagy a magáé?
Tisztelt állam bácsi
Persze a pénzeseknek kell még nagyobb gázsi
Meg sok-sok gádzsi, emelés és prémium
Minden lóvés kiscsávó körül ugrál sok majom
Nekem nincs bajom én szépen élek
Életveszélyes melót végzek
Mellette zenélek, beszélek, szarok
Eszek, nézek, meg tvzek
Kerülgetem a gyomorfekélyt hogy holnap újra reméljek
Fekete limuzin, napsütés, zenét meg Bora bora
Akinek itthon erre van lóvéja, üljön a faszomra
Refrén: (2x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak te írtad
Verse 2:
Kicsit szomorkás a hangulatom máma
Be vagyok állva, berágva, koszos munka ruhába
Csak rájátszok, hogy jól vagyok
Közben émelyeg a gyomrom
De ki a fasznak mondhatnám el
Hogy mi is az én gondom
Senkinek, mert még ha segítesz is bárkinek
Hiába húzod ki a szarból
Holnap a barátnődet edzi meg
Ha meg nem így van rá se ránts
Még van több millió lehetőség
Hogy átbasszon másképp
Nem szabad sírni ha fáj
Tűrjed és nyeljed, azért vannak a jó barátok
Hogy feldobják a kedved
Fújja el a szél
A banda mindig ahhoz vonzódik, aki éppen zenél
Több nap mint kórház, az erősebb kutya kefél
Én nem idegeskedem, úgy megkattantam
Hogy meghalt minden idegszálam
Most is így gyógyítom magam a várkocsmában
Megtörtem már párszor hát nincs mit rajtam törni
Hogy mind ezt a 17. szülinapon fogják az orrodra kötni
Nem leszek túsz, akit mindig más húz
A hátam mögött kibeszélősdi mindig mindenki mást kamuz
Mindig mindenki tud mindent, persze csak higyjétek
Én meg hátradőlök, nézem az eget és kérek még egy 4:1-et
Refrén: (2x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak teírtad
Verse 3:
Néha csak feladnám, tudod egy olyan másnapos reggelen
De nehogy már ne csókolhassa meg mindenki a seggfelem
Mert most is fáj a seggfejem,
Ezért átcsúsztatok még néhány sört a testemen
Alkesz, na és ilyen az életem
Lehetne szebb is akár a nővéremé
Az ő pecójukban biztos nincs ennyi gané
Csak nagy jakuzzi, nagy ágy meg még nagyobb garázs
A ház is pofás, az OTP meg blamázs
Mikor pénz kéne, hát az most nincsen
Szép kis rokonság, szarok rá, az életem a kincsem
Utoljára a remény hal meg, aztán én következem
Még akkor is görcsösen beint majd a két kezem
Minden amit akartam, család, normális élet egyik sincs
De most már szabad vagyok végleg
De most már szabad vagyok végleg ya, ya
Refrén: (4x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak teírtad
(yo, MH positive, 64 records, Smileish Styleish, yo, Dj Kwikki)
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
