|
|
|
| Előadó: | NILAKANTHA |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Derecskei Gábor Vadász Tamás Csánk Dezső Péter Jónás József Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rock |
| Címkék: | Keressük! |
A szemem lehunyom
Az ajtót berúgom
Egy világot pörgetnék újra
Arcokat látok
A végzet egy átok
Ki kényszerít erre az útra?
Egy színes álom
A valóságom
Tudom, de nem vagyok mester
Itt van a szívem
És te vagy a hívem
Míg harcolnom kell ezzel testtel
Refrén:
Nem lehet megalkuvás az élet
És tudom, te sohasem kérted, azt hogy
Ragyoghass mint egy drágakő (egy drágakő)
Fehérben szikrázó különös álom
Hidd el csak arra vágyom,
Hogy az legyek aki vagyok!
A szememet mégis lehunyom
Az arcokat úgy is megunom
És megpörgetem a tárat
Inkább a Túlsó Parton építek várat!
Ott az arcokat újra látom
Az ellenségem örök barátom
Életem elvész a múltban
Arcokat látok egy kiszáradt kútban
Refrén:
Nem lehet megalkuvás az élet
És tudom, te sohasem kérted, azt hogy
Ragyoghass mint egy drágakő (egy drágakő)
Fehérben szikrázó különös álom
Hidd el csak arra vágyom,
Hogy az legyek aki vagyok!
Valaki súgja a nevemet halkan
De nem hallom Őt a hangzavarban,
Most a csend játsza el a szerepét,
A Csend lendíti az Idő Kerekét
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
