|
|
|
Refr.
Most nem akarom ezt, most nem akarom így. Miért kellett ennek így történni, elmentél itt hagytál még annyit sem mondtál bye bye.
Már nem köszönsz nekem az utcán, már nem iszogatunk együtt a pultnál, mert elmentél itt hagytál, még annyit sem mondtál. Csak láttam hogy üres a szekrény, és hogy te szépen elmentél, egyik napról a másikra, nem hallgattam másokra. Hiányzol, ezt kár tagadni, magányomban a falat tudnám kaparni, hogy nem fekszik senki mellettem, aki fontos volt azt elvesztettem. Nem kapok a kérdésekre választ, most minden apró kis dolog lefáraszt, nincs bennem harag csak béke, de nehéz feldolgoznom hogy vége.
Refr.
Most nem akarom ezt, most nem akarom így. Miért kellett ennek így történni, elmentél itt hagytál még annyit sem mondtál bye bye.
Itt állok egyedül magamban, hallod a bánatomat a szavamban. Nem tudom, hogy mit csináljak, nem tudom hogy hova álljak, nem tudom hogy suttogjak, vagy nagyon kiabáljak. Nem tetszik semmi mióta elmentél, még mindig nem tudom miért, de elengedtél. Elmentél, itt hagytál, még annyit sem mondtál. Én megadtam mindent amit csak tudtam, de úgy látszik hogy ezt is nagyon elk*rtam, csak tudnám hogy miért, hogy mi volt a baj, kavarodik a fejemben egy meg nem szűnő zaj, de tudod mit nem érdekel, elfelejtelek, még akkor is ha kicsit neheztelek rád, nem érdekelsz már mert tudom hogy fáj, hogy senki se vár a munka után. Otthon egy vacsorával, csak üresség van a szobában, nem jön az sms nem jön a hívás, a haverok csak annyit mondanak ez szívás. Kimegyek az utcára jössz velem szembe, rám mosolyogsz, bele nézel a szemembe és azt mondod sajnálom tényleg nagyon ari vagy, gyere már hát este bemutatom az új palimat.
Refr. 2x
Most nem akarom ezt, most nem akarom így. Miért kellett ennek így történni, elmentél itt hagytál még annyit sem mondtál bye bye.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
