|
|
|
Tapasztald meg, mit takar az élet sötét oldala
Hogy sz*rként nősz fel egyedül egy szájbab*szott sarokba'
Lesz*rják mit mondasz, neked nem maradt más választás
Megmutatom, mit tud ez az alultáplált félnótás
Sakkoztam az élettel, de egyből el is vesztettem
Csak egy ember volt számomra, akibe rögtön beleszerettem
Átb*sztak már téged.? Mennyire érezted a fájdalmat,
A szánalmat, hogy ezért is folyton téged támadnak.?
Túl naiv voltam hidd el, sőt bűnbánatot éreztem
De hogy tehetted ezt, hogy még a szemedbe sem nézhettem.?
Ezek elszaggatott fényképek sz*r törött tükrök képében
A sírom és a fejfám a föld leghidegebb mélyében
Refr.:
Mennyi téged ért csalódás, mennyi hiábavaló küzdelem
Mindig előtted a cél, ami nem más, mint a győzelem
Mennyi áldozat, ki elment, vajon mennyit kell még szenvedni
Mikor mondja azt a másik, hogy csak téged tud szeretni.?
Bennem nem volt sok érzelem, azt is elvetted tőlem
Egy depressziós barom, igen, ez lett belőlem
De felnőttem, és tudom, hogy nem lettem sztár
A múltat nem tudom elfeledni, nekem ez az ami fáj.!
Hiába a jólét, ha belül rohadsz, mint az alma
Ha gondjaid vannak apáddal, te soha nem állsz talpra
Úgy érzed elveszett a hited, és minek újrakezdeni
A bánatot csak úgy nem lehet eltemetni
Te büszke voltál arra, amit az asztalra letettél
A szüleid megdícsértek akkor, ha valahol első lettél
A pofádba vigyorogtak, a vállad veregették
Úgy, hogy azt sem tudták ki vagy, csak annak látszatát keltették.
Lelki szemetesként használtak, mikor jó voltál a számukra,
De mára már meguntak, és kiraktak az utcára,
Mások kinyalják a segged, mégis nyolcból állsz bukásra
Csak a napi cigid legyen meg, te nem vágysz több tudásra.
Én vágytam, de te azt mondod, hogy keressek másik iskolát
Isten helyett tudom, az ördög a legjobb cimborád
Persze átérzik a fájdalmam, az én szememmel látnak,
De ha az én szememmel látnál, éreznéd, milyen az a bánat.!
Refr.
Láttam már beszívva rappelni rengeteg rappert
Én inkább meghalok, vagy a fejemhez nyomjatok fegyvert
Feladom a rendszert, előre köszönöm a halálnak
Tisztán megyek el, nem okozok csalódást az apámnak.
Sok mindent elcsesztem, tudom, jóvá kell majd tenni
Megmutatni másnak, hogy tudok érett lenni
De a p*csába, egész életemben végig ezt akartam
Ebbe a k*rva számba most mindent beleadtam
Remélem büszke leszel rám, többé nem leszek senki
Neked ez nem jelent semmit, meg sem érdemlek ennyit
És igen édes, miattad tényleg ennyit sírtam
Az egész életem emiatt a véletlenre bíztam
És kemény volt a lecke, de megtanultam mára,
Hogy nem érdemes megnézni egy álszent, szemét lányba'
Talán ez volt a kulcs, ami illett már a zárba,
És ez a szám, ami a szívem örökre kitárta.
Refr.
Refr.
"-Soha ne add fel, és mondd el, hogy mi is fáj igazán.!" Ja..
