|
|
|
| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Tovább is van, mondjam még? |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | 3:57 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Deseő Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ahogyan kipattant a szemem egyből észre veszem,
Hogy nem egészen stimmel minden, így helytelenül teszem
De felkelek mert nem tudom mit akarnak
Amit a nyakamba varrnak az egy szimpla szar nap.
A takarót gyorsan magamra rántom,
Mert előre látom, hogy mi lesz és vágom
A mai napra nem marad más, csak a lakás
Talán idebent nem érhet semmiféle csapás.
Na szedd össze magad, első a toalett
Ez igazi megkönnyebbülés, de a papír hova lett?
Na ne!- mondom, mert amíg a fogam mosom
A gatyámra egy gyönyörűséges fogkrémcsík oson.
Azt az arcot frankón kőbe kéne vésni
Ahogy a lábujjam az ágy sarkát finoman megérzi
De mi jöhet még, talán ma mindent vissza kapok?
Hát ezért lettek ilyen hosszúak ezek a napok?
Refrén:
Szar napom van tesó hagyj ma békén
Ne kóstolgass mert még a végén
Eljár a kezem és csúnyán vétkezem
Hidd el nekem, hogy ezt én se élvezem.
2x
Éget a nap, csak seggelek a teraszon
Ha valaki rám csörög a kagylót lebaszom
Nem érdekel felőlem akárki is lehet,
Mert ezen a napon csak egyetlen szívességet tehet
De nem adja fel, ugyanúgy hív, ugyanúgy zargat
A gép majd közbe lép, de még hallgat
Ahogy a rögzítőn a hely, épp úgy a türelmem is fogy
/"Szia Szabi, remélem ma nem felejtetted el,
hogy van egy TV riport 9-kor!
Nem ebédelsz? Majd a lakást...!"/
Fancsali képpel bámulom a sörömet
Túl hideg hozzám, ő se szerez örömet
Egy légy száll rá és a pofámba vigyorog
Rámozdulok, mire a söröm fele kicsorog.
Hát mi van ma. óh mondd mi a f*** van?
Régóta nem voltam ilyen rossz passzban
Ígérem egy miatyánkot felküldök az égbe
Csak ennek a napnak legyen végre vége
Refrén
2x
A nap se bírja nézni, inkább lebújik
Az éjszaka bekúszik, ám csak nem múlik a baj, ajaj
Akár a kés és a vaj, az egyik elkenődik de a másik az raj
A földre fekve lelem meg azt a pontot,
Ahol biztonságban vagyok, itt csak nem rontok
De naiv vagyok, mert itt is utolér
Könyörtelen velem és cseppet sem kímél
A padlóra került a szörny és rajta a rém
Remélem záró számként kínoz a migrén
Amíg én rettegve várom a véget,
A jókedv a szőnyegen szép kis lyukat éget
Ez nem dráma, de azt tényleg nem vártam,
Hogy kimaradjon valami, de kimaradt az áram
hát behunyom a szemem helyet adva a jónak
És bízva bízok benne, hogy másról szól a holnap.
Refrén
2x
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
