


| Előadó: | Angel |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

I.
Forgolódom éjjel, hiszen nem vigyázol már rám,
Rémálmoktól szenvedek, üvöltésre áll a szám,
De hang nem jön ki a torkomon, egy némafilm a látszat,
Szívem megtörték sokan, így velem már senki sem játszhat.
Ne áltass! Tudom jól, hogy nem leszel mellettem,
Ha kinyitom a szemem, nélküled egyedül ébredtem.
Új üzenet a telefonon, mi a létezésed bizonyítja,
Épp velem akarsz lenni, de vajon mi a titok nyitja?
Mit kell ahhoz tennem, hogy örökké ölelhesselek téged,
Illatod érezhessem, és ne érdekeljen a vétked,
Hogy folyton elhagysz, amint betoppansz az életembe,
Nem akarom elhinni, hogy tényleg ez az élet rendje!
Maradj mellettem mindig vagy ne is lássalak többé,
Mint a szivárvány, ha sötétedik, úgy válj te is köddé!
Ha nem szeretsz, hát várok, egy újabb halálos hálóra,
Törölj ki az emlékeidből, az álmok nem válnak valóra!
Ref. (2x)
Rólad álmodtam, de ez mit se számít már,
Én bújtam hozzád és te nem taszítottál.
De szívem megtorpant, hisz összedőlt a vár,
Mert a valóságban mindig meg van szabva egy határ.
II.
Engem akartál régen, emlékünk ott ül minden képen,
De ha ez mára változott, akkor csak felejts el szépen!
Én nem tudom mit érzel, de lassan nem is érdekel,
A sárguló lombok között egy feketerigópár énekel.
Életre kel a dallam, s rögtön beborul az ég,
Mert a madárpár szívében már nem boldogság ég.
Apró könnyek gyülekeznek fent a felhők szemeiben,
Elered az eső, és magányosan ázom meg idelenn,
Hidegen hagy a hangod, ha meghallom még a távolból,
Pár szóból megértettem, most elűzlek az álmomból.
Majd átkarol a sötétség, erre nincsen már mentség,
Kapcsolatunk mivoltában nem lesz többet kétség.
nem érdemellek meg téged, te sem érdemelsz meg engem,
mielőtt válaszoltál volna, én már régen tovább mentem.
Eltemettem a múltat, legalábbis amennyire tudtam,
Mert könnyező szemekkel újra elaludtam és rólad álmodtam
Ref. (2x)



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.