dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Belga: Magyarország a II. világháborúban

Belga - Magyarország a II. világháborúban

off off off off off
Platina
Előadó: Belga
Album: Platina
Megjelenés: 2010
Hossz: 6:13
Szövegírók: Jáger Barnabás
Még5Milliárd (Jáger Barnabás)
Tokyo (Győrffy Tamás)
Titusz
Bauxit (Kékesi Balázs)
Bicskei Titusz
Kékesi Balázs
Tokyo
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Chameleon Records
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 6, összesen 36397 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Magyarország a II. világháborúban

"A nemzet áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az ország nagyságához és feladataihoz mért hadsereget szervezzünk, és azt a korszerű követelményeknek megfelelően, mihamarább felszereljük."


1938. - Imrédy Béla
miniszterelnök lett, és elfogadtatta
az első zsidótörvényt, ami tőle elég merész,
ugyanis később lemond, mert kiderül, hogy benne is van egynyolcad rész.

1938. november másodika -
az első bécsi döntés - egy kis Felvidék és Kárpátalja
visszakerül, ami majdnem egymillió magyart jelent.
Aztán '39. márciusában már egész Kárpátalja a mienk.

És ekkor van a Márciusi Front, meg a Nemzeti Akarat Pártja,
amiből lett később a Nyilas Párt, Szálasi bandája.
Azért változott meg a neve, mert Teleki Pál betiltatta,
aki '39-től miniszterelnök, és sikerült kívültartania
Magyarországot egy ideig a világháborúból,
ami '39. szeptember 1-én indult és már a második volt.

Ebben az évben kiléptünk a Népszövetségből,
'40-ben meg kivesszük a részünket a háromhatalmi egyezményből.
1940. augusztus 30-án
Magyarország a második bécsi döntés alapján
visszakapta Észak-Erdélyt Székelyfölddel,
hol a magyarajkúak száma akkor egymillió-háromszázezer.

1940. december tizenkettedike -
a Magyar és a Jugoszláv Királyság közötti állandó béke
és örök barátság - szerződésben rögzítve;
később ezt Magyarország megszegte.

Teleki Pál nem tudta elviselni, hogy szószegők lettünk.
Öngyilkos lett emiatt, meg kell róla emlékeznünk
minden évben április 3-án,
mert tettével sajnos a mai napig egyedül áll.

'41. április, Bárdossy a miniszterelnök.
Átengedi a nácikat, cserébe a Baranyai-háromszög,
a Muraköz, és Bácska vissza lett csatolva.
Kassát meg lebombázták, a mai napig nem tudni, hogy kik voltak.

Ez elég volt Bárdossynak, hogy hadat üzenjen a Szovjetuniónak:
indul a gyors hadtest, biciklisekkel, Ukrajnába.
'41. december - hadüzenet az USA-ba, hadiállapot Angliában.
'42. januárjában a Honvédség újvidéki mészárlása:
a vizsgálat elől a tisztek elmenekülnek Németországba.


"Menntől messzebb mentek az ellenség üldözésében, annál biztosabb lesz szülőitek otthona, gyermekeitek, magyar embertársaitok jövője!"


1942. márciusában
Bethlennek az egyik hűséges barátja,
Kállay Miklós került a kormányra,
bár Horthy őt hosszasan kapacitálta.

Tragikus Don-kanyart nyáron már megélte -
csodának köszönte az, aki túlélte.
Jány vezette őket a halálba,
utána magát már nyugdíjban találta.

Míg Hitlernek akart barátnak látszani,
hintapolitikát folytatott Kállay.
Nem voltak kedvesek nekünk a németek,
több helyen tüntettek ellenük emberek.

Új tervet eszelt ki Horthy és Kállay -
az angolok felénk már elkezdtek nyomulni.
Látták, a németek hada megremegett,
szovjetek honában több helyen elvérzett.

"El fogják veszteni" - gondolta Kállay,
Szentgyörgyi Albertet kérte fel tárgyalni.
"Az angolok elérik egyszer majd hazánkat,
inkább majd őnekik adjuk meg magunkat."

De a szovjetek a határt még előbb érték el:
fejükben hurrázva, kezükben térképpel.
A németek bizalma megrendült hazánkban:
úgy látták, Horthy az, ki őket kijátssza.

'44. tavaszán így lettünk megszállva,
Horthy jól lehordva, Kállay leváltva.
És el is vitték őt a hírhedt táborba.
Adolf a vezetést rábízta Edmondra.

A kormányt Sztójay kapta meg birtokba,
tragikus hónapok jöttek a zsidókra.
Horthy közbenjárt külföldi nyomásra,
így még egy darabig Budapest megúszta.

A német hadsereg a frontra kéreti,
Horthynak több se kell, leváltja Sztójayt.
Lakatos Géza kerül a kormányra.
Október 15. - rádión bemondja
Horthy: "a háború véget ért számunkra!” -
fiának létével meg is lett zsarolva.

A németek dühösek, jönnek és elfogják,
nyilas uralmat kap érte az ország...


"Én, Szálasi Ferenc, nemzetvezető, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarorszához hű leszek és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek!"


1944. október tizenöt -
Szálasi Ferenc a miniszterelnök.
’44. november, budapesti gettó:
70-80 ezer főt számol a Gestapo.

A nemzetvezető teljes terrort vezet be,
kivégzik azokat, akik nem vonulnak be.
A hungarizmus jegyében "halálmenetelnek" -
Radnóti Miklós is így veszett el.

És csak arra az esetre volt Szálasinak terve,
ha a háborút a németek nyerik meg.
Egy csodafegyvert Hitler előhúz a végén
és boldogan élhet a magyar nemzet.

Épp 65 éve, így, áprilisban volt vége,
majd egy évvel később, március 12-én
a Népbíróság akasztotta fel Szálasi Ferencet,
és vele a nyilas vezetőket.

A felszabadulás hogy kezdődött?
A szovjet hadsereg azt hitte, legyőzött -
többezer embert szállítottak Szovjetunióba:
kényszermunkára, málenkij robotnak.

A veszteség a háborúban egymillió ember -
ennek fele zsidó és rengeteg hadifogoly.
Az utak, hidak, minden odalett -
persze volt néhány tüntetés is a háború ellen.

1941-ben és ’42-ben a Kommunista Párt illegál,
így lett belőle Békepárt, háborúellenes összefogás.

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

cserihanna kíméletlen párbeszédet folytat a bennünk élő szörnnyel új dalában

cserihanna új felvétele a lírai hangszerek és lo-fi beütésű, nyugalmas lüktetés hirtelen egy merőben más, feldúlt szövegvilággal találja szembe magát. Ettől valahogy még fájdalmasabb az egész téma, amelyet a „Szörny vagyok” című zene megfogalmaz. Az énekesnő megszokott, mély lélektani miliőjében debütál és feloldást már csak április 5-ei önálló, teltházas estjére ígér, amikor megkísérel felszabadítani saját magát és közönségét a társadalmi és belülről fakadó béklyóktól.

 

„A „Szörny vagyok” című szám egy intim vallomás arról, hogy milyen az általunk csúnyának vélt arcunk, hogy az önutálat hogyan változtat át minket időnként frusztrált szörnyekké, és milyen az, ha a hozzánk legközelebb állók elől ezt minden igyekezetünk ellenére sem tudjuk elrejteni.



cserihanna-dalszövegek itt.


A legelviselhetetlenebb verziónkat ugyanis a barátaink, a párunk vagy a családunk is megtapasztalják időnként, sőt néha egyenesen ők esnek áldozatául ennek a bennünk feléledő szörnynek. A legmélyebb félelmemet, a saját szerethetőségemmel kapcsolatos kételyeimet igyekeztem ebben a dalban megfogalmazni” – árulta el a pécsi születésű énekesnő-dalszerző szerzeményéről.




 

Hanna eddigi, kétéves zeneipari jelenlétével, hitelesen kapcsolódva önmagához elérte, hogy egyre hangosabb szócsöve legyen a mai, átlagos felnőttek lelki világának, akiknek piszok rögös az önismerethez és az önelfogadáshoz vezető út. Igazi mintapéldák erre az „Akinek én sok vagyok”, a „ZSIRÁFHÁT”, a „pánick”, az „Őrült nő”, vagy a „ma se csináltam rohadtul semmit” című darabok.

 

A debütáló „Szörny vagyok” időzítése pedig nem véletlen, ugyanis az előadó éppen egy hét múlva igyekszik leszámolni a hétfejű sárkánnyal és szakítani az önostromló gondolatokkal az Akvárium Klubban.




Fotók: cserihanna